Mennyire kell tartanunk a majomhimlőtől?

Alig csengett le a koronavírus-járvány, a sajtóban máris egy újabb kórokozó terjedéséről lehet olvasni. Május elején érkeztek az első hírek arról, hogy az Egyesült Királyságban azonosítottak egy majomhimlővel fertőzött beteget, aki Nigériából tért haza. Ezt követően egyre több uniós tagországban találtak fertőzötteket, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése alapján május 25-ig 12 tagországban összesen 118 esetet regisztráltak.

Mi a majomhimlő?

A majomhimlő egy úgynevezett zoonózisos megbetegedés, ami azt jelenti, hogy egy olyan vírus okozza, amely képes állatról emberre terjedni. A megnevezése kissé megtévesztő lehet, mert bár 1958-ban elsőként a majmok szervezetében azonosították, de a fertőzés fő közvetítői valójában a rágcsálók. Az első fertőzött személyt 1970-ben, a Kongói Demokratikus Köztársaságban regisztrálták. Azóta több afrikai országban is felbukkantak esetek, de a védőoltás segítségével jelentősen sikerült visszaszorítani a terjedését.

Tatiana Betáková, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Orvosbiológiai Központjának és a Comenius Egyetem Természettudományi Karának virológusa lapunk megkeresésére elmondta, a majomhimlő az utóbbi időben szórványosan bukkant fel a kongói és a szubszaharai régióban. Éppen ezért is keltette fel a tudósok érdeklődését, hogy most Európában is nő az esetszám. Betáková szerint ennek több oka is lehet.

„Feltételezhető, hogy a terjedésben fontos szerepet játszik a közösségi immunitás gyengülése az ortopoxvírusokkal szemben, amelyek családjába ez a kórokozó is tartozik. Mindemellett a vírus feltehetően alkalmazkodott is. Érdekesség, hogy a cseppfertőzés és a szennyezett ruhaneműk érintése mellett a vírus szexuális úton is terjed”

– magyarázta lapunknak a virológus.

Mik a tünetek?

A majomhimlő lappangási ideje akár három hét is lehet. A tüneteket két csoportba lehet sorolni. Az első tünetegyüttes az influenzához hasonlít: a betegek gyakran panaszkodnak lázra, fejfájásra, fáradtságra és ízületi fájdalomra, valamint gyakori a nyirokcsomók megduzzadása is. Ezt követően legfeljebb 5 napon belül jelentkeznek a himlő tipikus ismertetőjelei, vagyis a kiütések. Az esetek többségében először az arcon jelennek meg a kiütések, utána terjednek szét a teljes testen, még a nemi szervek környékén is.

Ahogy Betáková is említette, a vírust szexuális úton is el lehet kapni, azonban tévesek azok az információk, hogy ez a megbetegedés elsősorban a homoszexuálisok körében terjed. Ez a nézet azért alakult ki, mert az újonnan azonosított páciensek jelentős része az LMBT-közösségből került ki, de a vírust a nemi irányultságtól függetlenül bárki elkaphatja.

Lesz-e világjárvány?

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírushoz képest jóval kisebb az esély a megfertőződésre, hiszen ezen kórokozó esetében szoros kapcsolatban kell lenni egy fertőzöttel, míg a covidot úgy is el lehetett kapni, hogy nem voltunk az adott hordozóval közeli testi kapcsolatban. Szintén jelentős különbség, hogy a majomhimlős beteg csak akkor lesz fertőző, ha már a kiütések is megjelentek a testén. Ha a kiütéses betegek megfelelően izolálják magukat, akkor a vírus továbbadására jelentősen csökken az esély. A koronavírus esetében viszont akkor is fertőzőek lehettek a betegek, amikor még nem is észleltek tüneteket magukon.

Betáková emiatt sem tartja valószínűnek, hogy a majomhimlő hasonló helyzetet teremt, mint a koronavírus.

„Nem egy légúti megbetegedésről van szó, nem fenyeget újabb világjárvány”

– szögezte le a virológus.

Boris Klempa, az SAV Orvosbiológiai Központjának szakembere azonban úgy véli, hogy biztonság kedvéért a fertőzöttekkel közeli kapcsolatban lévő személyeket is karanténba kellene helyezni. A karantén hosszánál a lappangási időt kell figyelembe lenni, ami akár három hét is lehet. A majomhimlős betegek fertőzőképessége csak a kiütések eltűnése után szűnik meg.

Hogy állunk a vakcinákkal?

Ivan Bakoss, a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR) munkatársa elmondta, a fekete himlő elleni vakcina, amit korábban Szlovákiában is használtak, a majomhimlő ellen is hatékony védelmet nyújt. Ennek beadatása azonban már évek óta nem kötelező. A fekete himlőt 1980-ra ugyanis teljesen visszaszorították, Szlovákiában pedig utoljára 1976-ban adtak be ilyen oltóanyagot. Zuzana Krištúfková epidemiológus megjegyezte, nálunk már nincs is ilyen vakcina, szükség esetén meg kellene vásárolni. Ján Mikas országos tiszti főorvos azonban nem tartja valószínűnek, hogy országos szintű vakcinaprogramot kell elindítani.

(nar, TASR, Denník N)