<p>Mindössze a status quo megőrzését érte el a Híd az iskolafinanszírozási törvénymódosítás előkészítésében, a rendszerszintű megoldás továbbra is hiányzik.</p>
Megoldatlan iskola-finanszírozási rendszer
Jövő csütörtökig lehet véleményezni az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó törvény módosító javaslatát. A tervezet számos területen előrelépés, viszont a korábbi ígérettel ellentétben nem került bele az alacsony létszámú iskolák finanszírozásának modellje, melyről egyébként Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkára az Új Szónak adott interjúban is beszélt. Nagy András, a Híd korábbi szóvivője májusban azt mondta, hogy csak komplex elemzés után tudják elmondani, hogy milyen koncepció alapján oldódhat meg a kis létszámú nemzetiségi iskolák sorsa. „A kisiskolák finanszírozásával kapcsolatos kérdésekről Peter Krajňák államtitkár egyeztetni fog a pénzügyminisztériummal” – állt a Híd tavaly májusi állásfoglalásában, a koncepció kidolgozását egyébként az oktatási tárca kisebbségi főosztályától várták.
Nincs szó a modellről
Kerestük a Híd sajtóosztályát és szerettük volna megtudni, hogy miért nem készült el az új koncepció, és egyeztetnek-e még erről a koalíciós partnerekkel. A párt sajtónyilatkozatban mindössze azt közölte, a kiegészítő támogatások eddigi rendszerét fogják megtartani. Vörös Pétert, a Híd oktatásért felelős parlamenti képviselőjét is megkérdeztük, miért nem született rendszerszintű megoldás, kérdéseinkre írásban válaszolt. „Tavaly decemberben merült föl először az oktatásügyi tárca részéről, hogy szeretné módosítani az iskolák finanszírozását, méghozzá úgy, hogy eltörli a 250 diáklétszám alatti iskolák kiegészítő támogatását. Hogy világossá tegyem a helyzetet, a nemzetiségi iskolák jelenleg 108%-os normatívát, azaz ún. fejpénzt kapnak a gyerekek után, ez az összeg azonban a 250-es létszám alatti iskoláknak nem elegendő, így azt az állam kompenzálja, kipótolja. Ezt eddig minden iskola kérelmére, automatikusan, kivétel nélkül megkapta. A koalíciós képviselők parlamenti egyeztetésén én vétót emeltem az ellen, hogy ezt a kompenzációt eltöröljék, hiszen a mi iskoláink nagy többsége 250 létszám alatti. Ezzel a lépéssel az állam teljesen ellehetetlenítette volna a működésüket. Ezt a tervet tehát sikerült meghiúsítani” – áll Vörös válaszában. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csupán az marad benne a törvényben, ami eddig is létezett.
Marad a bizonytalanság
Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikáért felelős szakembere szerint a törvénytervezet nem jelent megoldást a magyar iskolák számára, ugyanakkor pozitívum, hogy a tervezetbe beépítették az utazási hozzájárulást. Eddig ugyanis nem járt utaztatási támogatás a magyar iskolát látogató gyerekeknek, ha állandó lakhelyükön működött szlovák iskola, viszont ők magyarba szerettek volna járni. „Ez mindenképpen helyes javaslat, a másik oldalon viszont továbbra sem oldódik meg a kisiskolák és a kis létszámú teljes szervezettségű iskolák problémája. Sok helyen akár több tízezer eurós költségvetési hiánnyal küszködnek, mely a normatív finanszírozásból és a diáklétszámból adódik” – mondta Kiss Beáta. Az MKP szerint a magyar iskolák számára a pozitív diszkrimináció jelenthetne megoldást. „Magyarán, egy olyan normatíva kidolgozása, mely elkülönülve a többségi iskola normatívájától egy magasabb összeget szabna meg a nemzetiségi iskolák számára” – magyarázza Kiss Beáta. Véleménye szerint a kisiskolákat érintő pénzhiány egyre komolyabb problémává válik. „Biztos vagyok benne, hogy 2-3 éven belül iskoláink sorozatban fognak csődöt mondani”.
Közös stratégia kell
Arra is emlékeztetett, hogy a november végén Dunaszerdahelyen megtartott magyar–magyar párbeszéd közös nyilatkozatába, melyet a Híd és az MKP képviselői is aláírtak, leszögezték, hogy „a kis létszámú nemzetiségi iskolák fennmaradásához nélkülözhetetlen a szükséges anyagi feltételek biztosítása, a pozitív pénzügyi megkülönböztetés. Ennek érdekében a nemzetiségi iskolahálózatot külön kell kezelni a finanszírozási eljárásban, és többletforrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támogatás megőrzése mellett is”. A Híd, az MKP és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselői abban is megállapodtak, hogy a közoktatási törvénybe be kellene iktatni egy a nemzetiségi oktatásra vonatkozó külön fejezetet, ám ezen a téren azóta sincs előrelépés. (ie, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.