Megkönnyítik a határon túliak letelepedését és honosítását

Budapest. Határozott szándéka a magyar kormánynak minden lehetséges módon támogatni a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgal – mondta Lamperth Mónika magyar belügyminiszter a honosítási eljárás egyszerűsítését célzó törvénytervezetek általános parlamenti vitájának kezdetén.

A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar állampolgárságról szóló és az idegenrendészeti törvények módosításának célja, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen. Ez nem a vízumkiadási feltételek felpuhítását, hanem a többször ismétlődő, hosszú procedúrák egyszerűsítését jelenti. Az idegenrendészeti normát kiegészítik a nemzeti vízum új intézményével, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, ezzel megszüntetve az eddigi hosszadalmas eljárási rendet; ugyanakkor az igénylőt nem jogosítja fel munkavállalásra, tanulásra és családegyesítésre. Megszüntetik a sokak által kifogásolt és igen költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét. Lamperth szerint az idegenrendészeti törvény módosítása jogharmonizációs célokat is szolgál a családegyesítésről szóló uniós irányelv átültetésével, az új állampolgársági norma pedig az állampolgárság megszerzését megkönnyítő rendelkezésekkel, a várakozási idő megszüntetésével, az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítésével, az ügyintézési határidő csökkentésével az áttelepülni szándékozók számára felgyorsítja a folyamatokat.

„Hat országgyűlési bizottság tárgyalta és egyértelműen támogatta a honosítási eljárás egyszerűsítését, a plenáris vita során pedig az összes képviselőcsoport ismételten támogatásáról biztosította a tervezeteket. Kedden volt egy négypárti megbeszélés is, melyen megállapodtunk, hogy az esetleges módosító indítványokat közösen nyújtjuk be. Ennek értelmében a családi együttélés céljából kiadandó tartózkodási engedély kérdésében még inkább a kérelmezőnek kedvező szabályokat szorgalmazó, közös négypárti indítványt dolgozunk ki” – nyilatkozta lapunknak Avarkeszi Dezső, a nemzeti felelősség programjával foglalkozó, letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott. Részben a külhoniak, részben a Fidesz kérésére az előterjesztésbe került, hogy honosítási eljárásban a határon túliak a születési helyük régi, hivatalos, magyar elnevezését használhatják, sőt kérelmükre a magyar hatóságok csak ezt írják majd az iratokba. Ugyancsak megegyeztek arról, hogy amikor a kérelmező leteszi az állampolgári esküt, és ezzel magyar állampolgárrá válik, hivatalból és díjmentesen azonnal megkapja személyazonosító igazolványát. „Ehhez nem kell a most előterjesztett törvényt módosítani, egyéb jogszabályokkal fogjuk megoldani, ám az elvi megállapodás már megszületett” – árulta el érdeklődésünkre Avarkeszi.

„Az MKP minden olyan javaslatot, mely könnyítést jelent, támogat, ám ez csak tűzoltás. Régen össze kellett volna hívni Máértot, még az uniós csatlakozás előtt fel kellett volna készülni arra az állapotra, hogy a magyarság egy része az EU-n belül, egy része az unión kívül van. Úgy tűnik, most elkezdték előkészíteni a tanácskozást, ám jó lenne, ha nem rekedne meg a kezdeti stádiumban, hanem még a nyár előtt meg is valósulna” – nyilatkozta az Új Szónak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, aki a héten részt vett a magyar külügyi bizottság ülésén. (mti, sza)