Megjött a brüsszeli feketeleves

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszel nem bízik abban, hogy a Fico-kormánynak idén sikerül teljesítenie vállalását, amely szerint az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá csökkenti. Az Európai Bizottság az idei évre 3,3, jövőre pedig 3,4 százalékos deficittel számol – pedig jövőre is 3 százalék alatti deficit van betervezve. Az államadósság emiatt idén elérné a GDP 55, jövőre pedig az 57,1 százalékát.

Nem lesz több

szabad munkahely

Olli Rehn pénzügyi biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi gyenge gazdasági aktivitás várhatóan a foglalkoztatási adatokra is negatív hatást gyakorol. A bizottság várakozásai szerint idén az EU-ban 11,1, az eurózónában 12,2 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta.

Szlovákia uniós viszonylatban az egyik legnagyobb munkanélküliségi mutatóval rendelkezik, ez a következő években sem fog változni. A brüsszeli előrejelzések szerint idén nem nő a foglalkoztatottak száma – ezen a téren csak jövőre várható enyhe, 0,5%-os bővülés. Emiatt csak 2014-ben csökkenhet ismét 14% alá a munkanélküliségi ráta.

Alacsony szintű árdrágulás

Az inflációt illetően a biztos elmondta, hogy a magas energiaárak hatása csökken, így a fogyasztói árindex az EU-ban 2013-ban fokozatosan csökken, és 1,7 százalék körüli szinten fog stabilizálódni az unióban és 1,5 százalékon az eurózónában.

Ami Szlovákiát illeti, idén 1,9, jövőre pedig 2 százalékos inflációra számíthatunk. Ez kedvezőbb, mint a nem eurózónás szomszédos tagállamok vonatkozó mutatói.

Kažimír bizakodik

A pénzügyminisztérium szerint az Európai Bizottság által jelzett idei 1,1 százalékos szlovák gazdasági növekedés nagyjából megegyezik a tárca elvárásaival, a minisztérium ugyanis 1,2 százalékos növekedéssel számol.

„Az uniós prognózis számunkra nem jelent meglepetést, Szlovákia ez alapján is azon eurózónás országok közé fog tartozni, amelyek elkerülik a recessziót. Észtorság és Málta után ráadásul az eurózóna harmadik leggyorsabban növekvő gazdaságának számítunk” – nyilatkozta Peter Kažimír pénzügyminiszter.

Ha viszont nem csak az eurózónás államokat vesszük, már nem ilyen kedvező a kép: a fenti két ország mellett ugyanis az EB szerint Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Svédországban is nagyobb arányú gazdasági növekedésre van kilátás.

A tárcavezető szerint tisztában vannak a növekedés lassulása okozta kockázatokkal, ennek ellenére Kažimír továbbra is fenntartja, hogy az államháztartás hiányát idén sikerül a GDP 3 százaléka alá csökkenteni. (mi, MSz, SITA)