Februárban a 13 fős Alkotmánybíróság 9 tagjának lejár a mandátuma. A parlamentnek minden megüresedett bírói helyre két jelöltet kell állítania, összesen tehát 18-at. A jelöltállítás és a szavazás időpontjáról a házelnök dönt, Andrej Danko előbbire január 7-ig adott időt, utóbbit pedig január végére ütemezte be.
Kifuthatnak az időből
Andrej Kiska szerint ez elegendő idő arra, hogy az érintettek párbeszéd alapján megfelelő jelölteket állítsanak. Ugyanakkor némely parlamenti képviselő és alkotmányjogász is attól tart, hogy kudarcba fulladhat a január végi voksolás, s az Alkotmánybíróság megbénulhat. Ráadásul a szavazás előtt a parlament alkotmányjogi bizottságának minden bírójelöltet nyilvánosan meg kell hallgatnia. Az államfő csak akkor választhat a jelöltek közül, ha 18 bírójelöltet kap a plénumtól.
Becsület és pártatlanság
Kiska szerint az alkotmánybírójelöltek állítása és kinevezése az elkövetkező 12 évre meghatározza az ország arculatát. „Az Alkotmánybíróság a legfőbb és az utolsó instancia, melyhez jogorvoslatért fordulhatunk akkor, ha csődöt mondanak az államhatalom egyéb szervei. A legsúlyosabb jogi és társadalmi kérdésekben hoznak döntéseket, melyeknek nemegyszer politikai töltetük van. Ezért rendkívül fontos, hogy szakmailag jól felkészült, becsületes, tisztességes bírók kerüljenek a megüresedő helyekre, akik garanciát jelentenek a független és pártatlan döntéshozatalra” – magyarázta az államfő, aki egyértelművé tette azt is, milyen jelölteket vár a parlamenttől. „A jelöltek kinevezésénél egyetlen kritériumot fogok szem előtt tartani. Ez pedig a megkérdőjelezhetetlen szakmai autoritás és a jelölt erkölcsi integritása” – szögezte le az államfő.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.