Megállíthatatlanul nőnek az árak

A legnagyobb árugrást továbbra is az élelmiszerek és a lakhatási költségek esetében mérték.

„Az élelmiszerek átlagosan 24, az alkoholmentes italok 15 százalékkal drágábbak az egy évvel korábbinál, az egyes termékek között azonban látványos különbségek vannak. A kenyér és a péksütemények ára 27, a tej, a sajt és a tojás 26, a hús 25, a zöldség 14, a gyümölcs 12 százalékkal drágult, az étolajokért azonban csaknem 60 százalékkal fizetünk többet, mint egy évvel korábban”

– mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint az élelmiszerek a havi infláció több mint 40%-át, az éves inflációnak pedig közel a harmadát tették ki. „Minden élelmiszerfajta esetében kétszámjegyű éves növekedési ütemet mértek, így még szeptemberben sem láttuk, hogy az árak stabilizálódtak volna” – tette hozzá Koršňák.

Minden drágul

A lakhatási költségek csaknem 17 százalékkal nőttek, amihez leginkább az energiaárak és a bérleti díjak növekedése járult hozzá. A közlekedési ágazatban átlagosan 15 százalékos drágulást mértek, miközben az üzemanyagok ára az egy ével korábbihoz képest csaknem a negyedével nőtt. Az oktatásra fordított költségek idén szeptemberben 5%-kal emelkedtek, különösen a középfokú oktatásban és a nyelviskolákban kúsztak felfelé az árak, de több mint 6 százalékkal kerülnek többe a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás is.

„Az infláció továbbra is a nyugdíjasokat sújtja a leginkább. Az általuk vásárolt termékek átlagára csaknem 16 százalékkal nőtt, míg az alacsony jövedelmű háztartások esetében ez nem egész 15, az alkalmazottakéban pedig 13,9 százalék”

– tette hozzá Morháčová.

Marad az árvágta

Koršňák szerint az infláció az idei év végéig 14% közelében marad. Az inflációt továbbra is a magasabb energia- és élelmiszerárak hajtják majd felfelé, ezek hatása azonban begyűrűzik a többi ágazatba is. Jana Glasová, a 365.bank elemzője arra is figyelmeztet, hogy a jövő év elejétől az infláció további gyorsulásával kell számolnunk, amikor a szabályozott energiaárak emelkedése az inflációban is megjelenik.

„A drágulás üteme emiatt jövőre is 10% felett marad. Ha azonban a kormány nem tenne semmit, és a lakosság is a piaci energiaárakat fizetné, az infláció jövőre elérhetné akár a 25–30 százalékot is”

– figyelmeztet Koršňák. „Ami biztos, hogy az árak gyorsabb növekedéséhez kénytelenek leszünk hozzászokni, ez a trend ugyanis még pár évig megkeseríti majd az életünket” – tette hozzá Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.