Megállapodás az energiaválságra adott uniós válaszról

A kétnapos csúcstalálkozó az Európai Tanács október 7-én Prágában tartott nem hivatalos ülését követte, amelyen az uniós vezetők Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és annak az európai energiaválságra és gazdaságra gyakorolt hatásáról tárgyaltak. A 27 tagállam vezetője csütörtökön érkezett a belga fővárosba, a tárgyalások megkezdése előtt azonban egyáltalán nem volt biztos, hogy megállapodással távoznak pénteken délután.

Kemény vita

Az elsődleges nyilatkozatokból már érezni lehetett, most hatványozottan igaz, ami egyébként jellemző az európai döntéshozatalra: egységre törekvés a nemzeti érdekek elengedése nélkül. Az Európai Tanács monumentális épületében, ahol a csúcspolitikusok zárt ajtók mögött tárgyaltak, az elsődleges nyilatkozatok alapján csütörtök este sokan azzal számoltak, hogy nem sikerül megállapodásra jutni az energiaárak megfékezését illetően. Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő este 7 óra körül arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a vezetők továbbra is igyekeznek megegyezni az energiaválság kezeléséről. Elismerte, a tárgyalás elején nem találták a közös hangot, az egyes tagállamok ugyanis eltérő álláspontokkal érkeztek a találkozóra. Példaként említette Németországot, amely nem értett egyet a 15 tagország (Szlovákiát beleértve) által szorgalmazott gázársapka bevezetésével. „Ez a csoport a közös megoldást és annak minél korábbi bevezetését szorgalmazza” – tette hozzá. Hangsúlyozta, a vezetők többsége egyetértett abban, hogy politikai döntésre van szükség, a tervezet szakmai részének kidolgozását pedig az Európai Bizottságra kell bízni. A tartózkodó országok elsősorban azzal indokolták állásfoglalásukat, hogy a piacba történő beavatkozás hiányhoz vezethet. Heger ezzel kapcsolatban többször elmondta, Szlovákia számára is az az első számú cél, hogy ne merüljön fel probléma a gázellátás terén.

Árfolyosó

A több mint 12 órás tárgyalásnak végül meglett a gyümölcse – az intézményvezetők a hajnali órákban tartott sajtótájékoztatón közölték: megszületett a megállapodás. Charles Michel „határozott és egyhangú” kötelezettségvállalásról beszélt, mely következtetései világosak: „európaiakként közösen kell fellépni három cél elérése érdekében”. A célok között az alacsony árakat, az ellátás biztonságát és a kereslet csökkentését említette.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az EU „szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezelésére, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást a Bizottság által kedden ismertetett javaslathoz, melyről az energiaügyi miniszterekkel jövő héten kedden Luxemburgban folytatják a tárgyalást. Bejelentette, a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoznak ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) valós piaci árát, és piaci korrekciós mechanizmust vezet be a túlzott gáz-árak korlátozására. „A piac hosszú évekig a vezetékes gázra volt beállítva, most látjuk, hogy van alternatíva az LNG formájában. Tehát az LNG árképzési mechanizmusát is át kell alakítanunk, ami egy kicsit hosszabb folyamat. Rövid távon – a jelenlegi magas gázárak miatt – olyan mechanizmusra van szükségünk, amely a lehető leggyorsabban korlátozza az áringadozásokat. Ez lehetséges, és ez a csütörtöki tárgyalások eredménye” – közölte Heger. Megerősítette azt is, az árfolyosónak az idei fűtési szezon előtt kellene életbe lépnie. A korrekciós mechanizmus ideiglenes, a következő télre dolgozták ki, s feltehetően tavasszal felváltja egy új kiegészítő referenciamutató, amely pontosabban tükrözi a gázpiaci feltételeket.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szintén elégedett az uniós egyezménnyel. A brüsszeli megállapodások varázsa egyébként épp ebben rejlik: nincsenek vesztesek, de teljesen elégedett résztvevők sem, és borítékolható, hogy a konkrét intézkedésekről különböző szinteken további tárgyalásokat folytatnak. „Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne” – írta Orbán.

Közös beszerzés

Von der Leyen a közös gázbeszerzéssel kapcsolatban megjegyezte – a feltöltési igények 15%-ával egyenértékű mennyiségre vonatkozó kötelező keresletaggregálás kivételével önkéntes lesz. Orbán a közösségi oldalon jelentette a brüsszeli fejleményeket: „Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára. Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség” – véli.

Heger szerint végig arról volt szó, hogy az unió közösen léphet fel a piacon egy „érdekes ajánlattal”, a beszerzésről azonban minden tagállam maga dönt. „A megvásárlás önkéntes lesz, az egyes tagállamokon múlik, kihasználják-e a vonzóbb javaslatot” – mondta, majd kiegészítette azzal, a tagországok feltöltési igényeinek 15%-ával érkezik a piacra, ami azt jelenti, a nagy mennyiségre vonatkozó megrendelés a piacon előnyösebb ajánlatot eredményezhet. „A minimális kereslet, amivel az EU a piacra érkezik, a fogyasztás 15%-a, de az, hogy végül mennyit rendel, az egyes tagállamok önkéntes döntésén múlik” – magyarázta.

A zárónyilatkozat szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, valamint az unió globális versenyképességének megőrzése. A szövegben továbbá kiemelik: az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy leállna az energiaellátás.

A Bizottság csütörtökön jóváhagyta az energiaválsággal sújtott vállalatoknak nyújtott támogatási programok meghosszabbítását. Szlovákia az el nem költött uniós forrásokat is felhasználhatja a válság kezelésére – a Bizottság után az EU Tanácsa is jóváhagyta ezt a döntést, s már csak az Európai Parlamentnek kell rábólintania.

Terrortámadás

Heger tájékoztatott arról is, az uniós vezetők segítő kezet nyújtanak Szlovákiának az extrémizmus elleni harcban. A finn és az észt vezetőkön kívül Emmanuel Macron francia elnök is felajánlotta, saját rendszerük kölcsönzésével hozzájárulnak a biztonságosabb jövő megteremtéséhez. Heger hangsúlyozta, fontos, hogy a radikalizáció és a közösségi platformok szabályozásának átfogó kérdéséről széles körű eszmecserét folytassunk uniós szinten.

A vezetők pénteken Ukrajna támogatásáról és a külső kapcsolatokról is tárgyalást folytattak.