Még nem hozták be a koronavírus miatt elhalasztott műtéteket

Az AOPP a közleményében arra figyelmeztetett, hogy a várólisták állapota a szlovák egészségügyben már a koronavírus-járvány előtt sem volt túlságosan fényes, viszont a Covid-osztályok létrehozása és a nem életbevágó műtétek elhalasztása csak rontott a helyzeten. A szervezet rámutatott, hogy a szigorú járványügyi óvintézkedéseket már több mint egy éve eltörölték, de az elnapolt beavatkozásokat még mindig nem sikerült behozni.

A legnagyobb késések

Elena Marušáková, az AOPP alelnöke kiemelte, vannak olyan szakirányok, ahol az elhalasztott beavatkozásokat már csaknem három éve tolják maguk előtt az orvosok, ilyen például a fül-orr-gégészet. Hozzátette, a nőgyógyászati műtétek tekintetében mintegy 58 ezres „adósságot” halmozott fel a szlovák egészségügy az utóbbi években, de az izom- és csontrendszeri operációk esetében még rosszabb a helyzet, itt már több mint 83 ezer beavatkozást kellene behozni. Az idegsebészeti klinikákon pedig mintegy 6 ezer páciens vár arra, hogy végre átessen a műtéten.

„Rémisztő, hogy manapság a betegeknek 13 hónapot vagy többet kell várniuk egy csípőprotézisre, és akár két évet egy epehólyagműtétre”

– jelentette ki Marušáková.

További probléma, hogy nemcsak a műtétek, hanem az egyszerűbb diagnosztikai beavatkozások száma is lecsökkent, pedig ezek kulcsfontosságúak lennének például a daganatos megbetegedések megelőzésében. Konkrétan a röntgen- és ultrahangvizsgálatok száma az elmúlt 3 évben mintegy egymillióval esett vissza.

„Ijesztő belegondolni a kolonoszkópiák számának csökkenésébe is. 2022-ben ugyan több ilyen beavatkozást végeztek, mint 2019-ben, de az elmúlt három évben összességében még mindig 13 ezerrel kevesebbet, mint kellett volna”

– magyarázta az AOPP alelnöke.

Változás kellene

Dušan Zachar, az INEKO gazdaságkutató intézet egészségügyi elemzője kiemelte, a munkaerőhiány ugyan nagyban gátolja az elhalasztott műtétek behozását, ugyanakkor a rendszer működését sokkal hatékonyabbá lehetne tenni, például az emberi erőforrások átcsoportosításával, mivel jelenleg sok orvos nem azt csinálja, amit valójában kellene.

„Éppen a jobb munkaszervezéssel, a személyzet és általában véve a folyamatok megfelelő irányításával hatékonyabbá lehetne tenni a rendszert, illetve a dolgozók magas szintű szaktudását nem olyan feladatok elvégzésére kellene használni, amit az alacsonyabb szakértelemmel bírók is el tudnak végezni”

– vélekedett Zachar. Kiemelte, a műtétek folyamatos elhalasztása jelentősen ronthat a betegek egészségügyi állapotán, és a késői beavatkozások nem feltétlenül annyira hatékonyak, mintha időben elvégeznék őket.

Nem elég hatékony

Martin Vlachynský, az INESS intézet szakértője nem akart jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus miatt elhalasztott műtéteket a közeljövőben sikerülhet-e behozni. Szerinte az egészségügyi szolgáltatók teljesítménymutatói túlságosan homályosak ahhoz, hogy egyértelmű álláspontot lehessen megfogalmazni, de feltételezi, hogy rendszerszintű változások hiányában nagyon nehéz lesz behozni a lemaradást. Vlachynský példaként a vállalkozói szektort említette, ahol folyamatosan keresni kell a módot, hogyan lehet egy cég hatékonyabb, hogyan lehet előállítani ugyanazt a terméket kevesebb idő és pénz befektetésével. A vállalkozókat erre rákényszeríti a konkurencia.

„Ezzel szemben az egészségügyben egyrészt korlátozott a verseny, másrészt szigorú és rugalmatlan szabályok vannak”

– mondta a szakember.

Szerinte az a legnagyobb probléma, hogy a rendszerből hiányoznak a megfelelő motivációs tényezők, amelyek arra ösztönöznék az egyes szolgáltatókat, hogy keressenek új módokat az erőforrások jobb felhasználására.

(nar, TASR)