Közélet

Mečiar lett az egyik főgonosz

Pozsony | Az államok, nemzetek történetében van néhány kiemelkedő esemény, amely rövidebb vagy hosszabb időre meghatározza a sorsukat. Az erre reflektáló Osudové osmičky (Sorsfordító nyolcasok) című kötetet az IVO társadalomkutató intézet december 4-én mutatta be Pozsonyban, az Open Galleryben.
Sánta Szilárd

2018. december 5. 15:57

Vladimír Mečiar a STV élő adásában énekkel búcsúzott választóitól - TASR-felvétel

A véletlen úgy hozta, hogy több sorsfordító esemény kerek évfordulóját ünnepeltük idén. Az évfordulókról megemlékezett a média, a szakemberek konferenciákat szerveztek és a politikusok is elmondták, mit gondolnak egy-egy eseményről. Hogyan viszonyul a mérföldkövekhez – 1918, 1938, 1948, 1968, 1988 és 1998 – a nagyközönség, és miként értékeli a korszakok meghatározó szereplőit, vezéralakjait? Mit árul el a jelenről a múltértelmezésünk és a történelmi narratíváink? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az Osudové osmičky (Sorsfordító nyolcasok) című karcsú kötet két szerzője, Grigorij Mesežnikov politikai elemző, az IVO társadalomkutató intézet igazgatója és Zora Bútorová szociológus, az intézet munkatársa. Az új kiadvány a 2018ban végzett kutatás eredményeit foglalja össze. A szerzőpáros tegnap reggel a kutatási eredményekből mazsolázott a pozsonyi Open Galleryben, a könyv megjelenését a Konrad Adenauer Alapítvány támogatta. A kutatás fókuszában egy összehasonlító elemzés állt: vajon hasonlóan látják-e a szlovákok és a csehek az újkori történelmüket. Mindketten pozitívan értékelik a demokratikus változást és korszakot, és elutasítják a totalitariátus és elnyomó rendszereket. A csehek azonban kritikusabbak, határozottabban foglalnak állást, ellenben a szlovákok visszafogottabbak, többször középre pozícionálták a választ, ami az óvatosság, a bizonytalanság vagy a tájékozatlanság jele lehet. 

A szlovákok a legpozitívabban a Szlovák nemzeti felkelést (1944) értékelik, ezt követi az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása (1993), a bársonyos forradalom (1989) csupán a harmadik a sorban. A cseheknél viszont messze a legjobb a bársonyos forradalom megítélése, a második pedig az első Csehszlovák Köztársaságé. 

osudové osmičky
Az Osudové osmičky (Sorsfordító nyolcasok) kötet borítója - A szerző felvétele

A szlovákok a legsötétebb időszaknak Csehszlovákia 1968-as megszállását tartják, és egy kisebb meglepetés, hogy a második helyen Vladimír Mečiar 1994–1998-as kormányzása van – a korábban népszerű miniszterelnök megítélése ma nagyon kritikus. 

A gazdagon adatolt kötet kronológiai sorrendben ismerteti 1918-tól 1998-ig a sorsfordító események és a történések alakítóinak megítélését, értékelését. A múlthoz való viszonyt a felmérés a parlamenti politikai pártok támogatói körében is mérte. A könyvbemutatón elhangzott, az iskolázottságnak nincs meghatározó szerepe abban, hogyan ítélnek meg egy-egy korszakot. 

Zora Bútorová azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatásba bevont legfiatalabb korosztály, a 18–24 évesek ismeretei hiányosak, ezért gyakran nem tudtak állást foglalni, értékelni. Intő jel, hogy a közös múltunk iránt egyesek teljes érdektelenséget mutatnak, másoknak torz elképzelései, értelmezései vannak. A teljes kötet az IVO társadalomkutató intézet oldalán olvasható. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Amnesty: A romák szegregációja a legnagyobb gond

Fal nyomott agyon egy 15 éves fiút Jókán

Újra iható a csapvíz Csicsón és Füssön

A szomszédos házakat is megrázta a robbanás Nyitra mellett

Szabadulna kritikusaitól a polgármester

VIDEÓ: Nem sokon múlt a tragédia a Szoroskőn

Legfrissebb galériák
Olvasta már?