Matovič családtámogatási csomagjának sorsa is bizonytalan

Igor Matovič (OĽaNO) ún. családtámogatási csomagját már az Alkotmánybíróság vizsgálja, a taláros testület szerda délután tartotta nyilvános ülését, melyen Zuzana Čaputová államfő kezdeményezésére azt vizsgálták, a gyorsított eljárásban elfogadott intézkedéscsomag összhangban van-e az alkotmánnyal. Döntés egyelőre nem született, Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke közölte, a tárgyalás következő időpontjáról írásban tájékoztatják a nyilvánosságot. A parlament alkotmányjogi bizottsága augusztusban elfogadott álláspontját, mely szerint az ún. családtámogatási csomag nem alkotmányellenes, Milán Vetrák (OĽaNO), a bizottság elnöke védte meg a kassai testület előtt. Az ülés után arról beszélt, bármilyen határozat is születik, nem tekinti vereségnek, a gyorsított eljárás intézetére vonatkozó döntést ugyanis nagyon fontosnak tartja a parlamenti házszabály készülő reformja szempontjából.

Szakkörökre később

A kormányválságot kiváltó törvénytervezet több jogszabály-módosításhoz vezetett – a keddi voks- maraton során a törvényhozók jóváhagyták azt is, hogy a délutáni szakkörökre nyújtandó támogatás a tervezett időpontnál két évvel később lép hatályba – 2025 januárjában. A koalíció tehát olyan törvényt készített, amelynek életbelépésekor jó eséllyel más kormány lesz hatalmon (a következő parlamenti választás 2024-ben esedékes), így a megvalósítás az új kabinetet terheli majd. A pénzügyminiszter eredeti javaslata szerint a szabadidős foglalkozások támogatásához havi 60 euróval járult volna hozzá az állam, a szülők maguk dönthették volna el, mely szervezet, klub vagy szabadidőközpont által kínált programot látogatja a gyermek.

A parlamenti képviselők a családok megsegítésének más formáját választották – a jelenlegi 30 eurós családi pótlék januártól 60 euróra nő. Ezt Petra Krištúfková (Sme rodina) kezdeményezésére fogadta el a parlament. Jozef Mihál, egykori munkaügyi miniszter rámutatott, a családi pótlék kiegészítésének összege azonban nem változik. Ez a pótlék az egészségkárosult szülőknek jár, illetve azoknak, akik egészségkárosult személyről gondoskodnak, s ezáltal nem tudnak dolgozni. „Az a család, ahol mindkét szülő egészségkárosult (vagy az egyik szülő az, a másik pedig őt gondozza), és ezért nem dolgozik, 2023 januárjától egy 18 évesnél fiatalabb gyermek után 60 eurós támogatást és 30 eurós kiegészítést kap, összesen 90 eurót” – írja Mihál, hozzátéve, olyan családhoz hasonlítva, ahol a szülők mindketten dolgoznak, egy gyermeket nevelnek, s 140 eurós adóbónuszt kapnak, 110 euróval kapnak kevesebbet.

Az ígért 200 eurós támogatás nagyobb részét a gyermek után járó adóbónusz megnövelésével szállítanák a politikusok. Mihál azonban kiemelte, ez az összeg a szülő bevételétől is függ, így nem mindenki kapja meg a teljes összeget. Milan Kuriak (OĽaNO) módosító javaslatáról szóló szavazást végül elnapolták, s csak a parlament november 29-én kezdődő ülésén kerül napirendre. A tervezet alapján az adóbónusz a 15 évnél fiatalabb gyerekek esetében a jelenlegi 70 euróról 140 euróra nő a jövő év elejétől. A 15 évnél idősebb utódoknál a 40 eurós összeg 50 euróra emelkedik. Mihál szerint a teljes összegre nem lesz jogosult minden család, a számításaiból kiderül, a magasabb bevétellel rendelkező szülők járnak jobban. Az a szülő, aki egy gyermeket nevel és havi bruttó 650 eurót keres, nagyjából 112 euró adóbónuszra számíthat. Az egygyermekes család még 800 eurós bérrel is alig éri el a 140 eurós adóbónuszt.

Tiltakozó városok

Az intézkedés legnagyobb ellenzői az önkormányzatok. A Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) felszólította a parlamenti képviselőket, ne támogassák az adóbónusz növelését. Érvelésük szerint, ha a javaslat elfogadásra kerül, a helyi önkormányzatok 2023-ban az emelkedő árak figyelembevétele után szegényebbek lesznek, és kénytelenek lesznek csökkenteni az alapvető közszolgáltatásokat, ami a lakosok életszínvonalának romlásához vezet. A felhívásban leszögezik, a kormány úgy tesz, mintha az önkormányzatokat nem sújtaná az energiaválság és a rendkívül magas infláció. „Ahelyett, hogy a megnövekedett költségeket kompenzálná, a kormány még az önkormányzatok jövőbeli bevételeiből is osztogat. Legújabban az adóbónusz változásának jóváhagyásakor, újra a megszokott jogalkotási eljárás nélkül, a parlamenti képviselők módosításai révén, véleményezés és az önkormányzati képviselőkkel folytatott tárgyalások nélkül” – írják az állásfoglalásban, melyben arra kérik a törvényhozókat, ne támogassák a törvénymódosítást, és „egy átgondolatlan, az önkormányzatokat romba döntő intézkedéssel szemben részesítsék előnyben a szakmai vitát és a normális jogalkotási folyamatot”. Hozzátették, az illetékes bizottság ülésén felmerült ugyan egy kompenzációs javaslat, mely szerint a jogi személyek adójának egy részét átirányítanák az önkormányzatokhoz. A falvak és városok képviselői szerint azonban ez csak a 100-ról 140 euróra való emelés költségét fedezi, a 70-ről 100 euróra történő növekedéssel járó kiadás továbbra is az önkormányzatokat terheli. A szervezet emlékeztetett, 61 taggal több mint 2 millió ember érdekeit képviselik, ezért fontosnak tartják, hogy a képviselők odafigyeljenek a városok hangjára.