Matečná: Az üzletláncok nyeresége miatt vezetjük be a különadót

A külföldi üzletláncok többszörösen nagyobb haszonréssel dolgoznak Szlovákiában, mint külföldön, miközben a szlovákiai élelmiszerek esetében a haszonrés nagyobb, mint a külföldi termékeknél – figyelmeztet Milan Lapšanský, a földművelési tárca élelmiszeripari szekciójának vezetője, aki több példát is felhozott állításának az alátámasztására. Míg például egy kilogramm baromfivirslit az üzletláncok szerinte 1,70 euróért vesznek a gyártóktól, a vásárlóik az üzletben 4,70 euróért jutnak hozzá, vagyis a kereskedők által alkalmazott haszonrés eléri a 130%-ot. Lapšanský szerint az étolajnál például 73, a kiflinél 66, a tojásnál 85, a sörnél 96 százalék a haszonrés.

„A hihetetlenül magas haszonrés mellett az üzletláncok továbbra is rendkívül kevés hazai élelmiszert kínálnak. Ezek aránya az üzletek polcain csupán 40 százalékos, miközben a külföldieké eléri a 60%-ot. Csehországban ez például épp fordítva van, ott a hazai élelmiszerek aránya 60%” – tette hozzá Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter. A tárcavezető szerint az üzletláncokat nem tudták rávenni arra, hogy önként változtassanak az áldatlan helyzeten, ezért folyamodtak a rájuk kivetett 2,5 százalékos különadó bevezetése mellett. Az SNS képviselői által benyújtott javaslat szerint a különadót a jövő év elejétől vetnék ki az üzletláncok élelmiszereladásból származó nettó – vagyis az akciós áraktól megtisztított – forgalmára. „Az így befolyt, nagyjából 120 millió eurós összeget teljes egészében a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba forgatnánk vissza, legalább részben kompenzálva a hazai termelőket. Ebből finanszíroznánk például a mezőgazdasági kockázati alap és a marketingalap létrehozását, de az aszálykárok kompenzálását is” – tette hozzá Matečná, aki szerint az üzletláncok már eljátszották a szaktárca türelmét.

Arra az elemzői felvetésre, miszerint az üzletláncok a különadót beépítik majd az áraikba, aminek a levét a fogyasztók isszák majd meg, Matečná kijelentette: semmi okot nem lát az áremelésekre. „Az üzletláncok nálunk hatalmas nyereséggel dolgoznak, nagyobbal, mint a nyugat-európai országokban” – vallja a tárcavezető. Lapšanský szerint csak tavaly 5,4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak Szlovákiában, amiből a termelők és feldolgozók semmit sem éreztek, a drágulásból befolyt összeget elnyelték a kereskedők. „A különadóval csak megpróbáljuk enyhíteni a hazai termelők hátrányát a kereskedőkkel szemben” – mondta Lapšanský.

Az üzletláncok szerint azonban a tervezett különadó olyan terhet ró rájuk, ami a szlovákiai termelőket is negatívan érinti majd. A legtöbb hazai élelmiszert kínáló COOP Jednota Slovensko számára – a társaság vezérigazgatója, Ján Bilinský szerint – a különadó például azzal járna, hogy a gazdálkodásuk veszteségbe fordulna. Bilinský szerint üzleteik többségénél a nyereségesség most sem haladja meg az 1 százalékot. „A különadóról szóló javaslat az üzletek forgalmát veszi alapul, figyelmen kívül hagyva például azt, hogy a nagyjából 2200 üzletünk fenntartása mennyibe kerül” – tette hozzá Bilinský. Szerinte a különadó bevezetése esetén nekik is lépniük kell, amit a beszállítóik is megéreznek, hiszen a kisebb vidéki üzleteik fenntartása már veszteséges lehet. Az üzletláncokat tömörítő SAMO szervezet szerint a különadó tervezetét nem előzte meg szakmai vita, a lépés minden bizonnyal drágítja majd az élelmiszereket, negatívan érinti a kiskereskedelemben a foglalkoztatottságot, a bérfejlesztést és a beruházásokat. (mi, TASR)