Maradnak a kisiskolák

A parlament gyorsított eljárásban módosította a közoktatási törvényt, törölve az 1–4-es alapiskolákra vonatkozó minimális osztálylétszámot. Az oktatási minisztérium adatai alapján a módosítás országszerte 60 kisiskola, köztük 23 magyar, 36 szlovák és egy ruszin iskola helyzetét oldotta meg. A törvényhozás jóváhagyta Vörös Péter (Híd) módosító javaslatát, mely törli a teljes szervezettségű, vagyis a kilenc osztályos nemzetiségi alapiskolákra vonatkozó minimális kvótaszámokat is. 
 „Több, mint 60 magyar tanítási nyelvű teljes szervezettségű iskolát fenyeget a bezárás, mert ők sem tudják teljesíteni a minimális létszámra vonatkozó rendelkezést. Bár a hatályos törvény lehetővé teszi, hogy az iskolák bizonyos esetekben kivételt kapjanak a kvóták alól, jogszabályi garancia nélkül ezeket az iskolákat továbbra is a megszűnés fenyegeti” – indokolta javaslatát a Híd képviselője. Branislav Gröhling (SaS) szerint a javaslat nemcsak a kormányprogramban foglaltaknak mond ellent, hanem ráadásul nem rendszerszerűen próbálja megoldani a problémát. „A javaslat hatással lesz a felső tagozatos iskolák optimalizációjára, mellyel a kormányprogram számol. Idén 60 nemzetiségi iskola van veszélyben, de nincs garancia arra, hogy ez a szám jövőre nem emelkedik, sőt idővel akár az összes iskolában probléma lehet a létszámmal” – mondta az SaS-es képviselő. Gröhling szerint inkább a pedagógusbérek emelésére kellene nagyobb összeget fordítani. Hozzátette, hogy a veszélyeztetett teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű iskolák között 36 olyan tanintézmény van, melyek hat kilométeres körzetében további iskola is működik. Ľubomír Petrák (Smer), az oktatási bizottság elnöke viszont arra mutatott rá, hogy a veszélyeztetett iskolákra szánt 12 millió euró alig egy százalékos béremelést jelentene a pedagógusoknak.  A képviselők jóváhagyták a kormány 6%-os béremelési javaslatát is, mely az alap- és a középiskolák pedagógusai mellett az egyetemi oktatók számláján is megjelenik szeptembertől. Több ellenzéki képviselő viszont jóval komolyabb emelést szorgalmazott. Ez az emelés egyébként idén 32,5 millió euróba kerül az államnak. A pedagógusok elégedetlenek az emelés mértékével, ezért július 1-én az utcára vonulnak, szeptemberben pedig ismét sztrájkolni fognak. Fellélegezhetnek a magyar iskolák, a parlament tegnap módosította a közoktatási törvényt és törölte a minimális osztálylétszámra vonatkozó rendelkezést. A pedagógusok viszont nem érték el céljukat, most sem tudták kiharcolni az idei évre követelt 140 eurós béremelést. A plénum a kormány által javasolt 6%-os béremelést szavazta meg, mely szeptembertől lép hatályba. „Ha rövid időn belül nem állapodunk meg az oktatási minisztérium képviselőivel, akkor a kormány megalakulásának 100. napján, ami július 1-jére esik, utcára vonulunk” – állítja Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU) egyik tagja. Egyébként Szlovákia ezen a napon veszi át az EU elnökséget. A pedagógusok szerint a 140 eurós béremeléssel és az ágazat költségvetésének 400 millió euróval történő emelésével vonzóbbá kell tenni a pedagógusi életpályát. Peter Plavčan oktatási miniszter kijelentette, mindent elkövet azért, hogy a következő béremelés ne csak 2018 januárjától, hanem már 2017 januárjától megvalósulhasson.