Már több az idős, mint a gyerek

A tavaly összesen 7301 személlyel növekedett az ország lakossága, ez megközelítőleg 500 fővel kisebb növekmény, mint 2017-ben. A 2018-as évben több mint 57 639 gyermek született, és 54 293-an haltak meg. „A lakosság természetes szaporodása így elérte a 3346 főt” – mondta Alexander Ballek, a Statisztikai Hivatal elnöke, és hozzátette, a csökkenő születésszám és a növekvő halálozás miatt a természetes szaporodás csökkenő tendenciát mutat.

A migráció is növelte az ország lakosságszámát, tavaly így közel 4000 fővel gyarapodott Szlovákia. Ľudmila Ivančíková, a hivatal demográfiai statisztikákért felelős főigazgatója elmondta, 2018-ban összesen 98 414 személy változtatott lakhelyet, de 45 százalékuk az adott járáson belül költözött át egy másik településre.

Továbbra is jellemző a lakosság elöregedése. Tavaly is növekedett a 65 éven felüliek száma és aránya, a 14 éven aluli gyermekeké pedig csökkent. „Ebben a tekintetben a 2018-as év fordulópontnak számít, a nyugdíjasok száma meghaladta a gyermekek számát. Így 100 gyermekre 102 nyugdíjas jut” – mondta Zuzana Podmanická, a lakossági statisztikával foglalkozó osztály igazgatója. A szakember hozzátette, tavaly összesen 858 000 gyermek (15,6 %) és 874 000 nyugdíjas (16 %) volt az országban. Ugyancsak növekedett a lakosság átlagos életkora, amely elérte a 40 év 9 hónap és 18 napot. A lakosságnak több mint a fele 40 éven felüli.

A házasságkötéseknek az előző években tapasztalható enyhe növekedése 2018-ban megállt. 2018-ban 31 177 házasságkötés történt. A válások száma 2008 és 2016 között csökkenő tendenciát mutatott, ez most megállni látszik. A válások száma tavaly és tavalyelőtt szinte azonos szinten maradt, mindkét évben hozzávetőlegesen 9560 házasságot bontottak fel.

Gyurgyík László demográfus elmondta, folyamatosan magasabb a várható élettartam, ez az érték 7-8 évente egy évvel növekszik. A szakember szerint, ugyan a természetes szaporodás például Magyarországgal ellentétben Szlovákiában jelenleg pozitív értéket mutat, de a teljes termékenységi arányszám nálunk is 1,45-ös érték körül van. Ez azt jelenti, hogy az egy nőre jutó születések átlagos száma kevesebb mint másfél gyermek. „Ez egy kicsivel alacsonyabb, mint az európai átlag” – magyarázta a demográfus, és hozzátette, hogy a környező országokban is nagyon hasonló ez a szám. A szakemberek szerint a lakosság stabilitását a 2,1-es érték biztosítaná. Ennél az értéknél a két szülőre két gyermek jut, amihez még hozzáadódik a gyermektelenek által jelentett népességfogyás kiegyensúlyozása. „Európában a legjobb teljes termékenységi arányszámmal Írország és a skandináv országok rendelkeznek, de a mutató náluk sem éri el a 2-es értéket” – magyarázta Gyurgyík.

A viszonylag alacsony teljes termékenységi arányszám ellenére meglévő néhány ezres természetes szaporodásra a magyarázat Szlovákia kedvezőbb korfájára vezethető vissza. „Mi sokkal jobb korfával lépetünk be a rendszerváltás utáni időszakba, mint Magyarország, vagy a környező országok. A korfán belül Szlovákiában a termékeny korú nők aránya sokkal magasabb volt, mint például Magyarországon” – mondta a demográfus, de hozzátette, hogy ez az előny mára eltűnt. A természetes szaporodás Magyarországon már a nyolcvanas évek óta negatív értéket mutat. „Ehhez tegyük hozzá, hogy a 70-es években például a generációváltás 20–24 év volt, a 24 év körüli nők szülték a legtöbb gyereket. Most már 30 év körül van az az életkor, amikor a legtöbb gyereket szülik” – mondta a szakember.
A lakosság nemenkénti korelosztását ábrázoló grafikont szokás korfának nevezni.