Már nem fordulhatunk vissza

A közösségi jog elsőséget élvez majd a hazaival szemben, ha ütköznek, mindig a közösségi jog kerül ki győztesen A szerző felvételeA csatlakozó államoknak milyen új jogi helyzettel kell szembenézniük?

A legfontosabb a közösségi jognak az érvényesülése lesz, ami az Európai Unió speciálisan kialakított jogrendszere. Ez segít abban, hogy a római szerződésben megfogalmazott négy szabadságelv érvényesüljön.

Hogyan alakult ki ez a közösségi jog?

Az Európai Bíróság jogfejlesztése során, s a legfontosabb elve, hogy közvetlenül hatályos. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás pillanatától kezdve minden tagállamban azonnal érvényesül, anélkül, hogy bármit is tenniük kellene, nem kell ratifikálni. Másik fontos tulajdonsága a közösségi jognak, hogy ha a hazai jognak bármely szabályával szembe bekerül, mindig a közösségi jog fog kikerülni győztesen, tehát elsőbbséget élvez. ĺgy például ha nem is kötelező, de ajánlott a hazai bíróságok számára, hogy a hazai jogot a közösségi jog szellemében értelmezzék.

Ez a változás mennyiben érinti majd az eddig kialakult hazai jogrendszert?

Ezt nem lehet kimutatni. Amikor a csatlakozási tárgyalások megkezdődtek, az európai uniós megállapodások között szerepelt, hogy a meglévő jogot úgy kell megváltoztatni, illetve az új jogszabályokat úgy kell kidolgozni, hogy azok közelítsenek a közösségi joghoz. Ezt nevezzük jogharmonizációs folyamatnak.

Elméletileg megtörténhet, hogy egy tagállam a közösségi jog módosítását kérje?

Nem történhet meg, hiszen mint említettem, a csatlakozás pillanatától a közösségi jog élvez elsőséget, legfeljebb ha súlyos jogi kérdésről van szó, akkor az adott állam képviselői élhetnek a vétójoggal, s ebben az esetben nem születik meg az új jogszabály. Az EU bürokratikus eljárási rendszere éppen erről szól, hogy addig tárgyalják az adott kérdést – és ez évekig is eltart –, amíg közös megegyezés születik.

Ezt most úgy értelmezzük, hogy az újonnan felvett országoknak két jogrendszerhez kell igazodniuk?

Nem, ezt nem mondhatjuk, hiszen a közösségi jog elsőséget élvez majd, tehát ha ütköznek, mindig a közösségi jog kerül ki győztesen. De ez nem két jogrendszert jelent, mivel a jogharmonizáció során a közösségi jog bekerül a hazai jogba és bizonyos értelemben már hazai jog is lesz.

Hogyan válik majd egyik napról a másikra elérhetővé a közösségi jogrendszer a polgárok számára?

Már a belépés másnapján az adott ország hivatalos nyelvén annak hivatalos közlönyében megjelenik, és ehhez nem tehet hozzá senki semmit. Fordítása folyamatban van.

Valószínűleg előfordul majd, hogy egy adott ország polgára a közösségi jogra hivatkozva megkérdőjelezi a hazai bíróság döntését. Ki hivatott dönteni az ilyen ügyben, mit tehet a polgár, hogy a közösségi jognak érvényt szerezzen?

Várhatóan sok ilyen eset lesz, hiszen éppen erről szól a közösségi jog, és ennek alapján fejlesztették ki. Több lehetőség is van. Abban az esetben, ha az egyik fél a közösségi jogra hivatkozik, mert szerinte nem megfelelően alkalmazzák, akkor úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásként az Európai Bírósághoz kerül az eset. Ez a bíróság nem az ügyet fogja elbírálni, hanem az adott kérdéssel kapcsolatban kimondja, hogy alkalmazható-e a közösségi jog, illetve, hogy a közösségi jog az adott esetben milyen fogalmat takar.

Véleménye szerint akár a magyar, akár a szlovák társadalom kellően felkészült arra, hogy megalapozottan döntsön a csatlakozásról?

Szerintem nem, és ezen a nagyon erős magyarországi kampány sem tudott sokat segíteni. Mégis azt kell mondani, nagyjából tudjuk, mire vállalkozunk, ismerjük az Uniót, a múltját, tudjuk, hogy egy állandó fejlődésben lévő nemzetközi szervezetről van szó, és bár azt nem állíthatjuk bizonyossággal, hogy ismerjük a jövőjét is, de azt azért érzik az emberek, hogy ha nem lépünk be, biztosan hátrányosabb helyzetbe kerülünk.

Milyen lehetősége van egy országnak, ha bizonyos idő után úgy dönt, hogy mégsem jó neki az EU, és ki akar lépni?

Ez a lehetőség adott, benne van minden szerződésben, például a britek is sokáig hangoztatták, de azóta sem léptek ki. Ugyanakkor megkérdezhetjük, hogy mire volt jó a jogharmonizáció, a csatlakozási törekvések és a rengeteg tárgyalás, ha nem láttunk benne perspektívát? Én ezt cső-effektusnak tartom: már annyira benne vagyunk egy nagyon szűk csőben, hogy nem tudunk megfordulni, ki kell várni, amíg kiérünk a fényre.