Már most látni, hogy a kormány a perifériára tolja a kisebbségeket

Robert Fico (Smer) miniszterelnök 4. kabinetje elfogadta a kormány következő négy évére vonatkozó alapdokumentumát. Az alkotmány szerint a programot a parlamentnek is meg kell szavaznia, a dokumentum kedden kerül a törvényhozás elé. A kormányfő arról tájékoztatott, kedden 13 órakor ül össze a parlament.

A 88 oldalas dokumentum gyakorlatilag minden szakpolitikai területet érint és a kormánynak a következő négy évre vonatkozó vállalásait, ígéreteit, terveit tartalmazza. A korábban a sajtóba kiszivárgott változathoz képest a jóváhagyott szöveg nem tartalmazza, hogy elutasítanák a „kártékony ideológiáknak” az iskolákban való terjesztését. Tomáš Taraba, az SNS által jelölt, de párton kívüli környezetvédelmi miniszter, aki korábban a fasiszta ĽSNS listáján indult, ezzel kapcsolatban azt mondta, ő indítványozta a változást. A szövegben ugyanis nem volt tér arra, hogy a kártékony ideológiákat meghatározzák. Taraba októberben azt állította, az iskolákban a civil szervezetek titokban oktatják a gyerekeket a szexuális kisebbségek témájában. A korábbi oktatási miniszter, Branislav Gröhling (SaS) szerint azonban semmi ilyesmi nem történik.

A Szövetség a kormányprogrammal kapcsolatban a közösségi oldalán arról ír, nagyon kevés, hogy a dokumentumban mindössze egyetlen általánosságokat tartalmazó oldal foglalkozik a nemzeti közösségekkel. „Ennél többet érdemlünk” – fogalmaznak. A párt azt is elárulta, felajánlották segítségüket a program kisebbségi céljainak kidolgozásához, de erre nem kaptak lehetőséget.

Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke a kormányprogram kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott, a dokumentum kevés számonkérhető konkrétumot és sok ballasztot tartalmaz, a kisebbségekkel kapcsolatos részben konkrétan egyetlen kézzelfogható vállalás sincs. „A korábbi kormány legalább beleírta a kisebbségi törvényt és a kisebbségi hivatalt, igaz, nem valósította meg azokat. Most már ígéret és vállalás sincs a kormányzat részéről. Jobb esetben tehát stagnálás várható, ami a magyarságnak nem jó” – fogalmazott Mózes.

Átalakul a KKA

Taraba a hétfői kormányülés előtt arról beszélt, a kulturális minisztériumnak jobban bele kell szólnia abba, miként működnek azok a pénzalapok, amelyek a kultúrát támogatják. „A miniszter asszony azt írta a programba, hogy megváltoztatja a Művészeti Alap és az Audiovizuális Alap statútumát” – utalt Taraba a szintén SNS által jelölt, párton kívüli Martina Šimkovičová kulturális miniszter céljaira. A kormányprogram hétfő délelőtt nyilvánosságra került szövegében pedig már az olvasható, hogy az átalakítás a Kisebbségi Kulturális Alapot (KKA) is érinteni fogja. „Hogy növeljük az eredeti szlovák alkotótevékenység támogatását és fokozzuk ezen közpénzek felhasználása felett az ellenőrzést” – olvasható a kormánykoalíció alapdokumentumában. Taraba arra a kérdésre, ez nem fenyegeti-e a szóban forgó alapok függetlenségét, érdemben nem válaszolt, hanem arról beszélt, szerinte most a kiosztott támogatások alapján az látszik, az intézmények „egyoldalúak”. Nem pontosította azonban, mire gondol. A KKA kapcsán a tanácskozás után elmondta, az egyes alapoknál megnövelik a kulturális minisztérium befolyását. „Az alapoknál megnöveljük a kulturális minisztérium azon embereinek a számát, akik az egyes projektekről döntenek” – pontosította Taraba. A kormányhivatal épületében Šimkovičová, bár az ülésen jelen volt, nem állt a kamerák elé, helyette Taraba beszélt a kultúrát érintő intézkedésekről.

A Kisebbségi Kulturális Alap évente hozzávetőlegesen 8 millió euróval támogatja a nemzetiségek kulturális életét. Ebből több mint 4 millió eurót a magyar kisebbség rendezvényeire, kiadványaira, művészeti egyesületeinek támogatására fordítanak. Az intézményt 2017-ben a Smer–Híd–SNS kormány idején hozták létre. A Híd akkori államtitkára, az alap egyik megalkotója, Rigó Konrád a most tervezett változtatással kapcsolatban elmondta, ez tökéletesen ellentétes a kultúrafinanszírozás független alapokba helyezésével és a kultúra leválasztásáról a napi politikáról. „Elkötelezett hízelgőket akarnak maguk köré teremteni a kultúrában dolgozókból. Abban bízhatunk csak, hogy a dilettantizmus, amit Šimkovičová eddig bemutatott, a jövőben is ellehetetleníti ezt az igyekezetet” – tette hozzá.

Romaügyi biztos

A kormány arról is döntött, a romaügyi kormánybiztos tisztségét, az első kabinetülésen magyarázat nélkül menesztett Ján Hero után, Alexander Daško veszi át. Daško Besztercebányán és Zsolnán szerzett zenetanári, illetve zeneművészi felsőfokú végzettséget. Művészeti alapiskola igazgatójaként, projektkoordinátorként, szabadidőközpont osztályvezetőjeként is dolgozott. A kormány kisebbségi tanácsának a tagja, ahol a roma közösséget képviseli. A jelenlegi tervek szerint Daško hivatala a következő években 400 millió eurós uniós támogatást hívhat le. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ezen források csatornázásáért végül a romaügyi kormánybiztosi hivatal fog felelni.

Ravasz Ábel, korábbi romaügyi kormánybiztos, akit egykor a tisztségébe a Híd jelölt, Daško kinevezésével kapcsolatban elmondta, örül neki, hogy a kabinet betöltötte ezt a posztot. „Több szervezetnek az volt a félelme, hogy egyáltalán nem is lesz ilyen kormánybiztos” – mondta Ravasz. Majd arról beszélt, Daško tapasztalt aktivista, de nem tudja, milyen menedzseri képességei vannak. Arra is felhívta a figyelmet, a leváltott Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos helyére a kabinet még nem állított új jelöltet.

Ravasz a kormányprogram kapcsán arról beszélt, mindenképpen értékelendő, hogy a marginalizált roma közösségekkel a dokumentum önálló fejezete foglalkozik. „Viszont nem mondhatjuk, hogy sok konkrét intézkedés lenne ebben a részben. Inkább általános deklarációknak tekinthetők arra vonatkozóan, hogy mit szeretne a kormány ezekben a témákban csinálni” – mondta azzal, a szöveg a roma közösségre vonatkozó status quo megőrzésére utal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány ezen alapvető fontosságú dokumentuma az alkotmányban is használatos megfogalmazást alkalmazza. „Szlovákokról és a nemzetiségi kisebbségek képviselőiről beszél” – mutatott rá, és hozzátette, az ilyen megfogalmazást a nemzetiségek már többször bírálták. „Hiszen arra utal, hogy a szlovákok valamiféle felsőbb kategóriába tartoznak” – magyarázta.

Az RTVS kérdése

Taraba a kormányülésen arról is beszélt, a kormányprogram a közmédia (RTVS) kettévágását is tartalmazza. Mindezt úgy, hogy a közrádió és a köztelevízió ismét önálló intézményként működjön. A kormányprogram ezt a független és objektív újságírás, illetve a minőségi televíziós és rádiós tartalmak előállításának biztosításával indokolja. Taraba azonban hozzátette, a kormányprogram azzal a lehetőséggel is számol, hogy végül az RTVS-t nem vágják ketté, hanem valahogy máshogy próbálják meg elérni az intézménnyel kapcsolatos céljaikat. A dokumentum azonban erre vonatkozóan semmiféle konkrétumot nem tartalmaz. Arra a kérdésre, mit jelent az SNS számára a közmédia közszolgálatiságának fokozása, Taraba azzal válaszolt, mivel az előző négy évben ő és Andrej Danko, az SNS elnöke sem szerepelhetett az RTVS műsoraiban, most meg akarják akadályozni, hogy egyesek saját marketingcéljaira használják fel az intézményt. Az RTVS-nek a vonatkozó törvény értelmében nemzetiségi, így magyar nyelvű műsort is sugároznia kell.

A kormányprogrammal kapcsolatban a sajtóban megjelent az az információ is, mi szerint a dokumentum egy változatát Katarína Szalayová, Robert Fico (Smer) miniszterelnök élettársának számítógépén szerkesztették. Szalayová korábban az ügyészségen, majd Robert Kaliňák (Smer) jelenlegi védelmi miniszter ügyvédi irodájában dolgozott.