Már azok is rosszabbul élnek, akiknek nőtt a fizetése

A Statisztikai Hivatal legfrissebb, kedden közzétett felmérése szerint Szlovákiában az elmúlt egy évben az összes általuk vizsgált ágazatban nőtt a bruttó átlagbér. A legnagyobb növekedést a szállodaiparban mérték, ahol az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal nőtt az átlagfizetés, ami azonban kizárólag annak köszönhető, hogy a járványhelyzet idején elszenvedett látványos esést követően mostanra lassan visszazökkennek a régi kerékvágásba. Az iparvállalatoknál ugyanekkor például nem egész 7 százalékos béremelkedést mértek.

Látványos különbségek

Az egyes ágazatok között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. A legrosszabbul továbbra is az éttermekben, kocsmákban, bárokban dolgozókat fizetik, akiknek a bruttó havi átlagbére 629 euró körül mozog. Az építőiparban ugyanez 904, a szállodaiparban 936, a kiskereskedelemben 991, a közlekedésben 1187, az iparban 1433, a gáz- és áramszolgáltatásban pedig 1916 euró. A legjobban továbbra is az IT-ágazatban dolgozókat fizetik, ahol a bruttó havi átlagbér májusban 2333 euró volt.

„A magas infláció miatt azonban az árak növekedését is figyelembe vevő reálbér gyakorlatilag az összes ágazatban csökkent. Vagyis az alkalmazottak a bérek növekedése ellenére is kevesebb árut és szolgáltatást engedhetnek meg maguknak jelenleg a fizetésükből, mint egy évvel korábban”

– mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A legtöbb ágazatban a reálbér nagyjából 5 százalékkal esett vissza, az IT-ágazatban azonban csaknem 9 százalékos visszaesést mértek. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ráadásul a Statisztikai Hivatal is rendre felhívja a figyelmet arra, hogy az általa jelzett adatok csak az átlagot tükrözik, vagyis az alkalmazottak egy jelentős része az említett béreknél jóval kevesebbet keres.

Szegénységi bizonyítvány

„A növekvő infláció és a csökkenő reálbérek következtében a lakosság vásárlóereje és életszínvonala látványosan visszaesik, ami a közép-osztályt és a szociálisan gyengébb rétegeket sújtja a legnagyobb mértékben”

– nyilatkozta Monika Benedeková, a KOVO Szakszervezeti Szövetség tanácsának az alelnöke. Hogy objektívebb képet kaphassanak a szlovákiai családok valós helyzetéről, egy ebből a célból elvégzett felmérésben térképezték fel a családok valós havi kiadásait, valamint a tisztességes életszínvonal biztosításához szükséges jövedelem összegét. A felmérést országszerte közel 1130 munkavállaló és családtagjaik körében végezték el, miközben a válaszadók átlagéletkora 43,5 év volt.

Álom és valóság

A felmérés szerint nagy a különbség aközött, hogy a családoknak mekkora összegre lenne szükségük a megélhetéshez, és mennyit keresnek valójában. A felmérés például kimutatta, hogy egy egyszemélyes háztartásnak átlagosan 1785 euróra lenne szüksége a megfelelő életszínvonal biztosításához, valójában azonban csupán 1128 eurós jövedelemben részesül. Egy kétszemélyes háztartásnak legalább 2756 eurós nettó jövedelemre lenne szüksége a megfelelő életszínvonal eléréséhez, ugyanakkor csak 1697 eurót kap. Egy háromfős háztartás szükséglete (3086 euró) és valós jövedelme (2091 euró) közötti különbség már majdnem ezer euró. Egy négytagú család esetében pedig ennél is több: míg egy ilyen családnak 3542 euróra lenne szüksége, valójában csak 2465 eurós bevétellel számolhat. Mindehhez persze szintén nem árt hozzátenni, hogy csak durva átlagról van szó, vagyis ezek az adatok is csak arra szolgálnak, hogy legalább halvány képet kaphassunk a valós helyzetről.

Alapszinten működünk

„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy jelentős szakadék tátong a valós kiadások összege és azon bevételek között, amelyekre a háztartásoknak szükségük lenne a tisztességes élethez. Szinte minden szegmensben hiány mutatkozott a rendelkezésre álló forrásokat tekintve” – kommentálta a felmérés eredményeit Ján Košč, a KOVO elemzője. A háztartások szerinte a legtöbb pénzt élelmiszerre, lakhatásra, hiteltörlesztésre és közlekedésre költik, így alig marad pénz a kikapcsolódásra, kultúrára, oktatásra, és persze spórolni is csak kevesen képesek. A felmérés szerint a háztartások minimum 40 százaléka egy centet sem költ kikapcsolódásra és kultúrára. A szakszervezet szerint így különösen fájó, hogy a kormánypárti politikusok valódi megoldások helyett az egymás közötti vitával terelik el a figyelmet a fontos kérdésekről.

„Ahelyett, hogy a családok kedvezőtlen szociális helyzetére társadalmi párbeszéddel keresnének megoldást, a politikusok értelmetlen hatalmi harcokkal mélyítik tovább a belpolitikai válságot”

– figyelmeztet Ján Košč.

A középosztály végnapjai

„A tavalyi évhez képest semmilyen javulást nem tapasztaltunk. A családok bevételeit tekintve még mindig az Európai Unió sereghajtói között vagyunk. Ezért szeretnénk felszólítani a politikusokat, hogy hozzanak valós kompenzációs intézkedéseket, különösen az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára. Természetesen azt szeretnénk, hogy a minimálbér és az átlagbér tovább emelkedjen” – mondta Bendeková, aki szerint a szociális partnerek, a munkáltatók és munkavállalók szakmai szervezetei, valamint a kormány közötti szociális párbeszéd minőségén is szeretnének javítani.

Az állam által eddig elfogadott családbarát, inflációellenes intézkedések Bendeková szerint helyesek, „de a gyermektelen munkavállalók, a nyugdíjasok és más csoportok problémáit biztosan nem oldják meg”. „A közép- és alsóbb rétegek jövedelmének a biztosítása kellene, hogy legyen az első számú feladat. A valóság azonban az, hogy a középosztály lassan eltűnik.   A munkavállalók és családjaik túlnyomó többségének ugyanis képtelenek vagyunk biztosítani azt az anyagi hátteret, ami biztosítaná számukra a tiszteséges megélhetést” – tette hozzá Jozef Balica, a KOVO szociális ügyekért felelős szakértője. (mi, TASR)