Mahatma Gandhi

KITEKINTŐPolgári nevén Mohandász Karamcsand Gandhi (1869–1948) a brit uralom elleni harc legjelentősebb képviselője.Jómódú családban született, a hinduizmus dzsaina felekezetéhez tartozott. Jogi tanulmányait Londonban végezte.

KITEKINTŐ

Polgári nevén Mohandász Karamcsand Gandhi (1869–1948) a brit uralom elleni harc legjelentősebb képviselője.

Jómódú családban született, a hinduizmus dzsaina felekezetéhez tartozott. Jogi tanulmányait Londonban végezte. 1893-ban Dél-Afrikába utazik, s egy kereskedelmi cég jogi képviselője lesz. Itt szembesül az indiaiak diszkriminációjával, és a hindu közösség szószólója lett. Itt alakul ki filozófiai rendszere – az igazság ereje győz, passzív ellenállással kell elérni a kitűzött célt. 1908-ban megírja Hind Szvarádzs – Indiai önkormányzat című művét.

Indiába 1915-ben tér vissza és a függetlenségi harc élére áll. 1922-ben polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot, amiért bebörtönzik, 1924-ben kiszabadul. A brit elnyomás ellen újra polgári engedetlenséget hirdet, 1930-ban újra bebörtönözték, egy év után engedték szabadon.

Harcolt az Indiában létező kasztrendszer ellen is. 1932-ben újra börtönben raboskodott, amikor is a kasztrendszer ellen éhségsztrájkba kezdett – és hat napi éhezés után győzött: az angol adminisztráció eltörölte a kasztrendszert, ami az országban hatalmas elismerést váltott ki Mahatma (Nagy Lélek) személye iránt. Életfilozófiájának foglalata: „Úgy gondolom, nem helyes a biztosra törekednünk ezen a világon, ahol minden bizonytalan, csupán Isten és az Igazság nem az. Ami csak körülöttünk történik, az mind bizonytalan, ideiglenes. De mögötte ott rejtezik a Legfőbb Lény, a Bizonyosság, és boldog lehet, aki előtt egy pillanatra feldereng ama Bizonyosság, s akinek sikerült hozzákötnie a szekerét. Az Igazság keresése a summum bonum (a legfőbb jó) életünkben.”

Harcát India függetlenségéért a II. világháború sem tudta befolyásolni. Nem volt hajlandó vakon eleget tenni a birodalom háborús igényeinek, népfelkelés tört ki – újra bebörtönözték. Az angol csapatokkal való harcokban mintegy 25 000 indiai lelte halálát. Az országban éhínség tört ki, melynek 3,4 millió volt az áldozata, köztük Gandhi felesége is. A birodalom a háború befejezése után már nem volt képes megtartani uralmát a hatalmas ország felett, és 1947. augusztus 15-én kikiáltották India függetlenségét (a muzulmánok Pakisztán néven saját államot alapítottak; ezt Gandhi ellenezte).

Több merényletet is követtek el ellene, mígnem 1948. január 30-án, 79 éves korában egy vallási fanatikus lelőtte. Mosollyal az arcán, áldást kérve gyilkosának halt meg. Temetésén milliók haladtak koporsója után, uralkodók és államfők, kormányfők, politikusok és egyszerű emberek, akik így tisztelegtek emberi nagysága előtt. Testét hindu szokás szerint elégették, hamvait a folyóba szórták.

Az ENSZ közgyűlése 2007-ben október 2-át, Gandhi születésnapját az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította. (szs)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?