Magyarul tizeneggyel kevesebb településen

Gyurgyík László szociológusAz egyetlen kisebbség a ruszin, amely esetében nőtt azon községek száma, ahol a hivatalos érintkezésben is használhatják anyanyelvüket – 68 helyett 91-ben. A németet egy községben lehet ezután is alkalmazni, ám az nem Kunešov, hanem Krahule. A többi kisebbség esetében csökkent a falvak száma. Az ukránok az eddigi 18 helyett már csak hat községben használhatják nyelvüket, a romák 57 helyett 53-ban. A magyarok esetében 14 község kerül le a nyelvhasználati térképről, köztük a járási város, Vágsellye. Hárommal viszont gazdagodik a lista, ám ebből az egyik az az Ebed, ahol mindig is 80 százalék körül volt a magyarok aránya, ám a legutóbbi népszámláláskor még Párkányhoz tartozott, ezért nem szerepelt a listán.

Gyurgyík László szociológus szerint annak, hogy „fogy” a magyar kisebbség, van egy formai oka, amely arra vezethető vissza, hogy 2001-ben a lakosság egy százaléka nem minősítette magát semmilyen nemzetiségűnek. 1991-ben csak a mostani, úgynevezett nemzetiség nélküliek ötöde, hatoda nem sorolta magát sehova. „Ha megnézzük a statisztikai adatokat, és sorra vesszük a községeket, akkor szinte tized százalékkal követik egymást a települések, úgyhogy már ez az egy százalék is jelentős különbséget tesz ki. Ezenkívül, ha megvizsgáljuk regionálisan a községek elhelyezkedését, ezek a települések zömmel vagy a magyar nyelvterület szélén találhatók, vagy nyelvszigetet alkotnak, tehát már korábban is csak 20-25 százalék körüli magyar részarány volt itt” – magyarázta az Új Szónak a közelmúltban Gyurgyík. A magyarok száma összesen 47 ezerrel csökkent, és a fogyás mértéke annál nagyobb, minél kevésbé magyarlakta területekről van szó. Például a 80-90 százalékos magyar részarányú településeken a magyarok száma 2-3 százalékkal csökken, de ott, ahol a magyarság kisebbségben van, a fogyás 5-6, sőt 15-20 százalékot is elér. A szociológus szerint különbséget kell tenni a falvak és a városok között. Gyakori nézet, hogy a városok azok, amelyek asszimilálnak. A városokban nagyobb mértékű a fogyatkozás, mint a községekben, azonban ez nem a települések városias jellegére, hanem elsősorban arra vezethető vissza, hogy milyen az egyes településeken a magyarok aránya. „Egy 20-30 százalékos magyar részarányú városban vannak magyar iskolák, magyar társadalmi szervezetek, egyesületek, míg ha egy faluban kisebbségbe kerülnek a magyarok, a magyar intézmények kiüresednek, formálissá válnak, esetleg megszűnnek. Ennek következtében folyamatosan átalakul a község nyelve, a nyelvhasználat gyakorlata. A falvakban 50 százalék alatt jelentős intézményváltozás következik be, a községben élő magyarok arányának csökkenésével párhuzamosan nő a vegyes házasságok aránya, az ilyen házasságból született gyermekek pedig zömmel már nem magyarok lesznek. Ilyen módon néhány évtized alatt átalakul a községek etnikai szerkezete” – magyarázta lapunknak Gyurgyík.

Az MKP igyekezete, hogy a nyelvhasználati határt húszról tízre csökkentsék, eddig eredménytelen volt, s valószínűleg a közeljövőben sem lesz erre politikai akarat. (-rn-, sza)

LEKERÜL A LISTÁRÓL:

Szenci járás Magyarisziget

Lévai járás Nagykálna, Garamlök, Kisóvár

Nyitrai járás Tild

Vágsellyei járás Vágsellye, Felsőkirályi

Rimaszombati járás Gömörlipóc, Szilistye, Zeherje

Kassa-vidéki járás Kenyhec, Nagyida

Tőketerebes Kistoronya, Újhely

FELKERÜL A LISTÁRA:

Rimaszombati járás Bellény

Érsekújvári járás Ebed

Nagykürtösi járás Leszenye

Forrás: www.government.gov.sk