Magyarországi szakértő: a megosztottság vezetett a gyenge magyar képviselethez

A pozsonyi törvényhozásba 8 politikai csoportosulás jutott be. Az új pozsonyi parlamentbe nem jutott be a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP), amelyre a választók 4,04 százaléka adta szavazatát. Berényi József hétfőn azt mondta: a felvidéki politikai megosztottság miatt maradtak sokan passzívak a szlovákiai parlamenti választáson; kész vállalni a felelősséget és felajánlja lemondását.     

Rákóczi Krisztián a voksolást értékelve hétfőn újságíróknak elmondta: a civil szervezetek - mint a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által - szorgalmazott választási együttműködés a 6,5 százalékot szerzett Híd és az MKP között nem jött létre. Ez mindenképpen arra sarkalta a magyarokat, hogy a megosztottságot látva távol maradjanak az urnáktól. Az, hogy az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkent a déli járásokban a szavazókedv, ennek a politikai megosztottságnak tudható be - fejtette ki.
    
Kitért arra is: hosszú ideig a magyar területek kiemelkedő aktivitást produkáltak, az elmúlt választásokon azonban már lehetett látni a választási kedv csökkenését; most ehhez Dunaszerdahely járás is csatlakozott, és az MKP gyenge szereplése javarészt ennek tudható be.
    
Az elemző szerint egy etnikai párt, az MKP áll szemben a szlovák-magyar együttműködést szorgalmazó és magát vegyes pártként meghatározó Híd tömörüléssel, ez a két párt egymás mellett ugyanakkor jórészt ugyanazokért a szavazatokért küzd. A Híd bázisát emellett kiegészítik már szlovák nemzetiségű szavazók is - tette hozzá.
    
Kitért arra is, hogy a 2014-es önkormányzati választáson csaknem 30 helyen az MKP és a Híd közösen indult, és ezek az együttműködések alapvetően sikeresek is voltak, kivéve Komárom városát. Hozzátette: ezután jelentették be Bugár Béláék, hogy az MKP-val való együttműködésről a 2016-os parlamenti választások után fognak tárgyalni. 
    
A jövőre nézve az elemző rámutatott: minden eddiginél gyengébb a magyar érdekképviselet a pozsonyi parlamentben az eredmények alapján. Ha igaz, hogy a választók a magyar-magyar politikai megosztottság miatt maradtak távol, akkor már rövid távon is csak az együttműködés jelenthet megoldást - rögzítette Rákóczi Krisztián, aki szerint az országos részvétel csak kicsit haladta meg a 2010-es és 2012-es voksolásokét. 
    
Harrach Gábor elemző a Híd és az MKP választási eredményeit összehasonlítva kiemelte, hogy a tömbmagyar területeken a Most-Híd párt korábbi előnye elolvadt és az MKP-val egyenlő tényezővé vált. A szórványterületeken az MKP nem tudott szavazatot szerezni, míg a Most-Híd az ottani magyarság számarányánál több szavazatott szerzett, amiből arra lehet következtetni, hogy szlovák nemzetiségűek szavaztak a pártra. 
    
Kiemelte, hogy mindkét pártnál csökkent a megszerzett szavazatok száma az előző választásokhoz képest, azonban az MKP-nek jóval kisebb mértékben, mint a Most-Hídnak. 
    
Összegezve az adatokat elmondta, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd a magyarok lakta dél-szlovákiai régióban egyenrangú vetélytársakká váltak, míg a Híd fölénye egyértelműen csak a nagyvárosokban és az északi szórványvidéken mutatható ki.