Magyarországi referendum rólunk

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 200 ezer hitelesített aláírást gyűjtött össze, így ügydöntő népszavazást kell kiírni a kérdésben. A kettős állampolgárság jelentősége: a határon túli magyarok is vízummentesen utazhatnának az uniós tagálla-mokban. Persze, ez csak a vajdaságiakra és a kárpátaljaiakra érvényes, hiszen a román és a horvát állampolgárok már így is vízummentesen utazhatnak az EU tagországaiba, Szlovénia és Szlovákia pedig Magyarországgal együtt csatlakozott az unióhoz. A szlovákiai magyarok éppen ezért kevésbé érintettek a kérdésben. Bugár Béla lapunknak úgy nyilatkozott, jó döntésnek tartja a magyar Országgyűlés népszavazással kapcsolatos határozatát. Azon országok polgárainak, akik a schengeni határon kívül rekedtek, a kettős állampolgárság megoldást jelenthet – állítja az MKP elnöke. „Ugyanakkor a népszavazás veszélyét is látom. Egy sikertelen szavazás katasztrofális hatással lenne a határon túli magyarokra. Egyfajta elutasításnak vehetnék: az anyaországi magyarok nem kívánnak bennünket” – tette hozzá.

A népszavazás ügydöntő lesz, amit annyit tesz, hogy a választásra jogosult magyar állampolgárok több mint negyedének kell ugyanúgy vélekednie a kérdésről. Példaként: ha csak 30 százalékuk megy el voksolni, de azok 99 százaléka igennel vagy nemmel szavaz, a referendum érvényes, hiszen abszolút számokban így több mint kétmillió magyar állampolgár egy véleményen van.

A népszavazást Mádl Ferenc köztársasági elnöknek kell kiírnia. A folyamatot azonban lassíthatja, hogy ha valaki jogorvoslati kérelemmel az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. Az alkotmánybírósági vétónak viszont kicsi az esélye, mivel tavaly tavaszszal már megtámadták a kérdést az AB előtt, mondván, hogy több nemzetközi egyezményt is sértene a kettős állampolgárság intézménye. A testület viszont elutasította a beadványt, arra hivatkozva, hogy több EU-tagállam is könnyebben ad állampolgárságot nemzetiségi alapon. A köztársasági elnök által kijelölt időpont azonban még korántsem lehet biztosíték a voksolás megtartására, mivel Magyarországon még mindig nem született meg az a jogszabály, amely biztosítja a külföldön tartózkodók titkos szavazását. ĺgy az AB bármikor kimondhatja, hogy amíg ez nincs meg, nem lehet népszavazást lebonyolítani. A voksolás minimum 3 milliárd forintba kerül, de ha a kórházprivatizációs referendummal egy időpontra írja ki az államfő, Budapest ezzel néhány tízmilliót megspórolhat.

Ha igennel szavaznak, az Országgyűlésnek kötelező törvényt hozni a kedvezményes honosításról. A törvény tartalmáról még fölösleges beszélni, hiszen az még előkészület alatt sincs. Hogy pontosan mivel járna a kettős állampolgárság, azt egyelőre még csak sejtegetni lehet. Az Origo magyar hírportál szerint a magyar állampolgárság megszerzése nem jelentené azt, hogy a határon túl élő több millió magyart azonnal ugyanazok a jogok illetnék meg, mint a Magyarországon élőket. Szavazni csak akkor szavazhatnának a magyar választásokon, ha már évek óta itt élnének. Társadalombiztosításra, egészségbiztosításra és nyugdíjra pedig csak akkor lennének jogosultak, ha adójukat is Magyarországon fizetik be. A kettős állampolgárság tehát többletkiadásokkal valószínűleg nem járna az ország számára. Más források szerint azonban minden a megszülető törvény szövegétől függ. Tehát az sem zárható ki, hogy a magyar választásokon részt vegyenek a kettős állampolgárságúak. Ez ugyanis azt jelentené, hogy olyan emberek szólhatnának bele a magyar országgyűlés összetételébe, közvetve például a költségvetésbe is, akik nem ott adóznak. Ugyanígy valószínű nagy vitákat vált majd ki, hogy mindazok, akinek nem itt van állandó lakhelyük, de kettős állampolgárok, részesüljenek-e Magyarországon szociális támogatásokban – véli Debreceni József politológus. Hozzátette: a választójog megadásával a magyar belpolitikai élet is átalakulna, hiszen a határon túliak nagy valószínűséggel a mai ellenzéket támogatnák, így jelentősen átalakulna a ma többé-kevésbé kiegyensúlyozott erőviszony a kormánypártok és ellenzék között.

Noha az MSZP nem foglalt egyértelmű állást a kérdésben, a választójog megadását nem támogatná. Az SZDSZ eleve elutasítja a kettős állampolgárságot. Az ellenzéki Fidesz és az MDF viszont igencsak örülne az új választóknak.Ágh Attila szerint már azt nagyon nehéz lesz eldönteni és megfogalmazni, hogy ki a magyar. A politológus úgy vélte, a kettős állampolgárság nem is lehet egyoldalú deklaráció, a másik állam beleegyezése is szükséges hozzá. (mti, o-o, ma, ix, -rn-)