Magyarok a Gorillában

Az anyag tartalma szerint az MKP háttéremberei és jelöltjei a Pentával ellentétes érdekeket képviseltek, ezért a Gorilla-ügyben lehallgatott „pentás” lakásban nem jártak. Magyar politikus vagy jelölt így nincs a lehallgatottak között, róluk „csak” beszéltek a Penta emberei és az üzleti csoport érdekeit a kormányzatban megjelenítő politikusok.

Ezek alapján a beszélgetések alapján rajzolódhat ki egy kép az akkori MKP érdekeiről és hátteréről. Hozzá kell tenni, hogy más az, ha valaki saját ügyleteiről beszél és más az, ha valakit a konkurense emleget partnereinek. Tény viszont az is, hogy a lehallgatott célszemélyek jól ismerték a dolgok menetét, nem tudták, hogy le vannak hallgatva, tehát kicsi az esélye, hogy alapvetően téves információkat közöltek volna, vagy szánt szándékkal akarták volna besározni a konkurens csoportokat. De az is előfordulhatott, hogy saját szerepüket és pozíciójukat akarták felnagyítani.

Az akták tartalmát mindeddig senki sem hitelesítette, a belügyminisztérium csak anynyit erősített meg, hogy a titkosszolgálat valóban dolgozott a Gorilla-ügyiraton. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi igaz belőle, és mi nem.

Politikusok
Az akkori MKP politikusainak neve viszonylag ritkán bukkan fel az iratokban. Bugár Béla pártelnököt kétszer említik. Először a Transpetrol reprivatizációja kapcsán – az állam az akkori résztulajdonos Yukos Finance részvényeit akarta visszavásárolni, ebből viszont végül semmi sem lett. Jaroslav Haščák, a Penta fő embere az akta szerint azt monda Jirko Malchárek akkori gazdasági miniszternek, hogy az üzletből származó províziót teljes egészében Malcháreknek adná, ám nem teheti, mert az ügyben az MKP a főszereplő. Így a pénzt meg kell feleznie Malchárek és az MKP között. Az MKP-ből a Transpetrol igazgatója, Czucz István, Bugár Béla, az MKP elnöke és valószínűleg Világi áll az ügylet hátterében – mondja az akta szerint Haščák. A Híd elnöke szerint a vád nevetséges, mivel a visszavásárlásról a kormány döntött, ehhez a pártnak szerinte nem volt köze.

Bugár neve másodszor a 2006-os koalíciós tárgyalások kapcsán kerül elő: a Penta pénzügyi csoport képviselője engedékeny politikusként jellemzi az állítólagos SIS-es dokumentum szerint.

A pártelnökön kívül két MKP-s kormányzati ember neve bukkan fel. Gyurovszky László építésügyi miniszter egyszer szerepel a dokumentumban, az MKP részéről állítólag az ő feladata volt a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató privatizációja utáni provízió menedzselése. Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkárt a Kelet-szlovákiai Vízművek magánosításával kapcsolatban említik. Az akta szerint Anna Bubeníková az FNM vezetőségi tagja panaszkodott Haščáknak, hogy Podstránsky közbelépett, amint információkat akart szerezni a vállalatról.

Háttérember
A magyarok közül a legtöbbször Világi Oszkár neve bukkan fel az aktában. Az állítólagos SIS-irat szerint az MKP gazdasági jellegű ügyeit Világi intézte, a párt jelöltjei a különböző vállalatokban is nagyrészt az ő emberei voltak.

A Slovnaft vezérigazgatója a Pentával ellentétes oldalon állt, az iratok szerint Haščák többször említette, hogy több kérdésben ki kellett vele egyeznie, s a províziókon meg kellett osztozniuk. Az aktában a Penta vezére egy helyen felveti: nem tudja, hogy Világi kifizeti-e az MKP-s jelölteket, ez őt nem is érdekli, mert tény, hogy minden úgy működik, ahogy ők ketten megegyeznek.

Világi neve összesen 34-szer bukkan fel az iratokban. A Slovnaft-vezér tagadja a Gorillában vele kapcsolatban említett megállapítások igazságtartalmát. Tény ugyanakkor, hogy már az irat létrejöttének idejében sokan – köztük az akkori MKP elnökének párton belüli kritikusai – a párt szürke eminenciásának, pénztárosának tartották. Világi 2002-ig volt az MKP elnökségi tagja, 2006-ig a párt gazdaságpolitikai tanácsának alelnöke – ez a tanács tett az elnökségnek ajánlásokat a jelölteket illetően és koordinálta az állami vállalatoknál irányító funkciót betöltő jelöltek munkáját.

A Gorilla-akta szerint az MKP nevében Világi irányította a Kassai Hőszolgáltató ügyeit, tízmilliós províziókat kellett kapnia a Szlovák Energiaszállító Rendszer (SEPS), majd a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) privatizációja kapcsán – legalábbis Haščák ezt mondja. A Szlovák Villamos Művekben (SE) Miroslav Wöllner igazgatóhelyettes mögött állt, s a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnökségi tagjai, Végh Dániel és Duray Rezső állítólag úgy viselkedtek, mintha az ő rabszolgái lettek volna. Az aktákban egy helyen Haščák azon mérgelődik Malcháreknek, hogy Wöllner úgy viselkedik, mintha Világi lenne a gazdasági miniszter és nem Malchárek.


Jelöltek és „rabszolgák”
A párt állami vezetői pozíciókba került jelöltjei közül a legtöbbször (15-ször) a fentebb említett Miroslav Wöllner neve szerepel az állítólagos titkosszolgálati aktában. Haščák szerint a villamos művekben Világi és Wöllner csinálja a legnagyobb csalásokat. A Penta-vezér utal arra is, hogy az állami cég egész vezérkara lopja az államot: különböző befektetéseket találnak ki, amelyek után províziókat szednek. Wöllner tagadja az aktában vele kapcsolatban leírtakat, az egész Gorillát „marhaságnak” tartja. Wöllner a vágsellyei fociklub elnöke, az építőipari és energetikai iparban vállalkozik.

Wöllner mellett Czucz István neve is több helyen felbukkan. Czucz a Transpetrol igazgatója volt 2006-ig – az iratok szerint a cég reprivatizációja kapcsán az oroszok által kifizetett provízió elosztásában lett volna szerepe. Ahogy fentebb írtuk, abból az ügyletből – még ha tervben is volt – végül semmi sem lett, a Transpetrol részvényeit a Fico-kormány ideje alatt vásárolta vissza az állam.

A Gorilla-akta említést tesz a Nemzeti Vagyonalap (FNM) vezetőségében tevékenykedő MKP-s jelöltekről is. Végh Dánielt és Duray Rezsőt egy helyen Világi rabszolgáinak nevezi Haščák. Ezt mindkét érintett tagadja.

Végh Dániel 2010-től ismét az FNM vezetőségi tagja, a Híd jelölte. Lapunknak azt mondta: nincs és nem is volt kapcsolatban Világival (de ismeri őt), a bizottságban az MKP-t képviselte. Lemondani nem készül, pártja sem kéri felmentését.

„Én nem tudtam azokról a dolgokról, amik a Gorillában említve vannak. A vagyonalap működésébe, annak ellenére, hogy magas pozícióban voltam, nem nagyon tudtam beleszólni” – tette hozzá.

Duray Rezső jelenleg is az MKP tagja, a párt szenci járási szervezetének elnöke. Lapunknak azt mondta, a FNM elnökségében több privatizációs ügyet nem szavazott meg, mert nem tartotta erkölcsösnek, bár hozzátette, nem volt sok tapasztalata ezekben a kérdésekben. „A szavazások során inkább Végh Dániel hozzáállását figyeltem, meg azokét, akik ezekhez a dolgokhoz jobban értettek, mint én” – tette hozzá. Azt, hogy Világi „rabszolgája” lett volna, tagadja. Duray Rezső nem szerepel az MKP választási listáján, így a párt most nem kíván vele foglalkozni, személyéhez később visszatérnek. (MSz, dem)