Magyarellenes hangulatkeltés

„Nem tartom helyénvalónak azt a szlovákiai indoklást, hogy e húszezer forint miatt nőne a magyar diákok száma”Dömötör Ede felvételeAz oktatási tárca miért véleményezte a státustörvényt?

A külügyminisztérium felkérésére.

Milyen véleményt fogalmaz meg a minisztérium?

Az elemzés tulajdonképpen a tárca legiszlatív osztályának megalapozatlan, ellentmondásokkal teli, negatív hangulatot keltő állásfoglalása. Sok esetben a jogszabály tartalmának konkrét ismerete nélkül próbálják véleményezni a státustörvényt.

Miben vannak ellentmondások?

A legiszlatív osztály körülbelül két oldalon keresztül úgy értékeli a kedvezménytörvényt, hogy az sérti a Szlovák Köztársaság szuverenitását és integritását, hogy az itt élő magyar kisebbséghez tartozó állampolgárok számára indokolatlan előnyöket biztosít.

Ezt csak a törvény oktatási kedvezményekről szóló részéről állítják?

Általánosan így értékelik az anyagot. Az elemzés második része egyértelműen arra utal, hogy a kedvezménytörvényről nehéz objektíven véleményt mondani a végrehajtó rendeletek ismerete nélkül. Nem helyeslem az ilyenfajta értékelést. Sajnos, olyan félrevezető információk is megfogalmazódnak, hogy a Magyar Köztársaság be akar avatkozni Szlovákia oktatásügyébe.

Hogyan?

Az osztály szerint részben a magyar oktatás tartalmi részét akarják ránk erőszakolni, illetve a jogszabály próbálja átalakítani a szlovák oktatásügy rendszerét. Az elemzés olyan fényben tünteti fel a kedvezménytörvény oktatásügygyel, pontosabban a pedagógusok továbbképzésével foglalkozó részét, mintha ez a Szlovákiában működő magyar iskolák keretében dolgozó pedagógusok számára kötelező lenne, holott mindenki számára világos, hogy egyfajta kínálatról, jogról van szó. Senki nem kötelezhető, hogy a felkínált tanfolyamokon részt vegyen. A továbbképzésekkel összefüggő kedvezmények nem teremtenek anyagi előnyt a szlovákiai magyar pedagógusok számára. Sajnos, az elemzésben félrevezetően ennek ellenkezője fogalmazódik meg. A dokumentum több olyan tényt tartalmaz, melyek elferdítik a kedvezménytörvény lényegét.

Például?

A tankönyvhasználattal kapcsolatban az anyag szerzője nyilván nem megfelelően ismeri a Szlovákiában érvényes közoktatási törvényt, amikor a 40. cikkre hivatkozva állítja: Szlovákiában nem lehet használni egyéb tankönyveket és tanszövegeket. Az idevágó törvény 40. cikke nem tiltja olyan tankönyvek használatát, melyeket a minisztérium nem hagyott jóvá. A vitás kérdéseket tárgyalóasztalnál kellene megoldani – szerintem az oktatásüggyel kapcsolatos vélt problémák is orvosolhatóak –, csakhogy a problémához objektíven kellene közelíteni, ami ebből az elemzésből hiányzik.

Ha a tárca a státustörvény végrehajtási rendeleteinek ismerete nélkül jutott ilyen megállapításra, akkor az elemzés mire alapozza bírálatát? Csak úgy, a hasukra ütöttek?

Ez a vélemény magáról a törvényről szól. Az oktatásügyi minisztériumnak nem állnak rendelkezésére a végrehajtási rendeletek, miközben a törvény végrehajtásának módja, illetve a törvényben megfogalmazottak részletes meghatározása éppen ezekben van.

Ha a végrehajtási rendeletek nélkül nem lehet objektíven állást foglalni, akkor az oktatási tárca miért volt hajlandó egyáltalán részletekbe menő véleményt mondani a jogszabályról? Nem arról lehet szó, hogy kaptak a lehetőségen, hogy egy bíráló, elítélő elemzéssel alátámasszák a szlovák aggályokat?

Az elemzés Jaroslav Chlebo külügyminisztériumi államtitkár felkérésére készült. Szerintem a legiszlatív osztály véleményezése hozzájárulhat a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Szlovákiában kialakult negatív hangulathoz. Sajnálom, hogy a legiszlatív osztály véleménye olyan, amilyen. A dokumentum nem válik a szlovákiai közoktatás hasznára. A feszültségkeltés helyett inkább azt kellene szorgalmazni, hogy a két ország kapcsolata az oktatás és a nevelés terén is pozitív irányban fejlődjön. Ott, ahol Szlovákia a nemzetiségi oktatásügy területén még nem tudott az elvárásoknak megfelelő európai szintet elérni, éppen a kedvezménytörvény által megfogalmazott előnyökkel és lehetőségekkel lehet javítani a helyzeten.

A szlovák diplomácia, a politikusok és a közvélemény leginkább a szlovákiai magyar tannyelvű iskolába járó gyermekek szüleinek járó anyagi támogatást, azt a bizonyos évente járó 20 000 forintot bírálja. Csakhogy nem ebben rejlik a státustörvény jelentősége, és talán nem volt éppen szerencsés dolog így megfogalmazni ezt a kedvezményt. Oktatási államtitkárként mi a véleménye a „húszezer forintról”?

Nem kifogásolom, mert ahogyan az imént említettem: Szlovákia nemzetiségi oktatáspolitikája hagy még kívánnivalókat maga után, és éppen a kedvezménytörvény nyújtotta előnyök próbálják kompenzálni a hiányosságokat. Másrészt úgy vélem, a szlovákiai magyarság nagy része enélkül is tudja, a magyar gyerekeket milyen iskolába kell adni. Nem tartom helyénvalónak azt a szlovákiai indoklást, hogy e húszezer forint miatt nőne a magyar diákok száma. A státustörvénynek erkölcsi jelentősége van, ez egyfajta minimális jóvátétel, amire a szlovákiai magyar nemzetrész évtizedek óta vár.

A szerdai szlovák–magyar egyeztető tárgyaláson olyan javaslat is felmerült, hogy ezt a támogatást a szlovákiai magyar tannyelvű iskolába járó gyermekek szülei ne közvetlenül Magyarországról, hanem Szlovákiában bejegyzésre kerülő alapítvány révén kapják, ahova mindenkinek pályáznia kellene.

Ezt az áthidaló megoldást elfogadhatónak tartom, de tárgyalni kell.

Mikuláš Dzurinda már azt is felvetette, hogy a szlovákiai magyarokat – az ausztriaiakhoz hasonlóan – ki lehetne vonni a kedvezménytörvény hatálya alól. Ennek tudatában mi a véleménye a tárca elemzéséről?

Nagyon veszélyes. Nagyon meglepődtem a miniszterelnök úr kedd esti kijelentésén. Szerintem a helyzet nem olyan súlyos, mint ahogyan azt néhányan próbálják eltúlozni. Tudatosítani kell, hogy közelednek a választások, és néhány politikai erő így próbál politikai tőkét kovácsolni. Az utóbbi három évben komoly előrelépés történt Szlovákia és Magyarország kapcsolatában, ráadásul egyszerre próbálunk az Európai Unióba kerülni. Ezért nem lenne jó, ha a kedvezménytörvény kapcsán megromlana a jószomszédi viszony, és emiatt még az uniós csatlakozás is veszélybe kerülne.

Az elemzéssel kapcsolatos észrevételeit a minisztériumban is tolmácsolja?

Természetesen véleményezni fogom a legiszlatív osztály anyagát. Mindenképpen közlöm a kifogásaimat, ezt a miniszterhez is eljuttatom.