Magyarázhatják a bizonyítványt

Pártok a kapuk előtt. A pozsonyi parlament üléstermének ajtaja. Prikler László felvételeAz elemzés két időpontban, február 19.-26. és április 2-9. között készült közvéleménykutatás adataira támaszkodik, melyet a FOCUS közvéleménykutató ügynökség gyűjtött be több mint ezer 18 év feletti embertől. A kérdőíves felmérés során részletesen rákérdeztek az emberek választási szándékaira, a szlovák társadalom helyzetéről alkotott véleményükre, elégedettségükre a kormánypártok teljesítményével és természetesen a pártszimpátiájukra. A kor, nem és pártszimpátia alapján értékelt adatok érdekes öszszefüggésekre derítenek fényt. Eddig is nyilvánvaló volt például, hogy a HZDS választóinak többsége a lakosság idősebb korcsoportjaiból kerül ki, amit a felmérés igazolt is: míg az 55 év fölötti korosztály közel harminc százaléka választaná ezt a pártot, addig a fiatalabbak között csak 10 és 20 százalék között mozog a népszerűsége. Ennek a pártnak van a legkevésbé művelt szavazóbázisa is: az alapiskolai végzettséggel rendelkezők 26,8 százaléka választaná őket, míg a főiskolai végzettségűek körében csak 9,08 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Alacsony a párt népszerűsége az elsőválasztók között is, mindössze 4 százalékuk adná a voksát Mečiarékra.

Érdekes az MKP támogatottsága is a különböző korosztályok között: szinte valamennyi korcsoportban azonos, hét százalék körüli támogatottságot élvez, az 55-59 éveseknek azonban 15,9 százaléka szavazna a magyar pártra. A népszerűsége legnagyobb az érettségizett választók között, 10,6 százalék, a legalacsonyabb pedig az egyetemet végzettek között, mindössze 5,4 százalék. Ez utóbbi adat okozója nagyrészt az a tény, hogy a magyar kisebbség körében alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint a többségi nemzet körében – alig fele annak. A lakosság legműveltebb rétegeiben a legnagyobb népszerűségnek a Smer és az SDKÚ örvend; az előbbire a diplomások 20,7 százaléka, az utóbbira 13 százaléka adná voksát.

A felmérés során a megkérdezettek iskolai érdemjegyekkel (1 legjobb,

5 legrosszabb) értékelhették a jelenlegi kormánypártok munkáját is. Elmondható, hogy sokkal rosszabbra értékelik őket, mint amilyen érdemjegyre a pártok „igényt tartanak”. A „legjobb” osztályzatot az MKP kapta, az átlagjegye 3,59. Majd az SDKÚ 3,6-os, a KDH 3,7-es, az SOP 3,81-es és az SDĽ 3,95-ös átlaggal következik. Ennek tükrében óriási túlzás Mikuláš Dzurinda önértékelése, aki saját pártja munkáját kettes és hármas jegy között értékeli, közelebb a ketteshez. Dzurinda pártját egyedül saját választótábora értékeli kettesre. Legelégedettebbek pártjukkal az MKP választói, szerintük a párt 1,69-es átlagjegyet érdemel. A koalíción belüli viszonyokat jól példázza a választók osztályozása is: választói az SDĽ-t értékelik a legrosszabbra: a rá leadott „jegyek” átlaga 3,93. A baloldal és az MKP viszonyát jellemzi az is, hogy a baloldali választók az MKP teljesítményét tartják a legrosszabbnak: az SOP híveitől 3,64-es, az SDĽ választóitól pedig 3,94-es átlagot érdemelt ki. Az összlakosság értékelése az SDĽ szempontjából a legrosszabb: munkáját kortól, nemtől, nemzetiségtől és műveltségi szinttől függetlenül mindenki a legroszszabbnak tartja.

A felmérés kitért arra is, kinek a véleményére adnak leginkább Szlovákia lakosai. A választók 44,7 százaléka a közeli családtagjainak véleményére hallgat leginkább, őket a közeli barátok követik 36,8 százalékkal a politikusok szavára 26,1 százalékuk ad. Az újságírók véleményére a felmérés szerint a választók 9,9 százaléka figyel oda. Megnyugtatásként hathat számukra, hogy a papok náluk is rosszabbul szerepeltek a felmérés során, az ő véleményüket csak a választók 2,9 százaléka hallgatja meg. A válaszadók értékelték a választási kampány során bevetett eszközöket is: a leghatásosabbnak a választási gyűléseket tartják, ezt követi a televíziós vitaműsor és a televíziós reklám. A legrosszabb véleményük a politikusok személyes látogatásáról van, 52 százalékuk tolakodásnak tartaná, ha otthonában látogatná őt meg egy politikus. A választók 37,7 százaléka zavarónak tartja a reklámanyag közvetlen terjesztését (postaládába, címre küldését), 27,4 százalékuk pedig a munkahelyen folyó választási kampányt nem bírja elviselni.