Magyar népszavazás: kérdéses az 50% feletti részvétel

Mi a tétje a jövő heti kvótanépszavazásnak?

Van egy belpolitikai tétje, és van egy nemzetközi politikai tétje. Ha érvényes lesz a népszavazás, vagyis ha 50 százaléknyian elmennek, és érvényesen voksolnak, az a brexit után Orbán Viktor számára megfelelő lesz arra, hogy nemzetközi szinten is bizonyítson. Itt tehát nem csupán egy belpolitikai játszmáról van szó. A brexit után minden európai témájú népszavazás hatással van az Európai Unióra, ezt a voksolást nemzetközi szinten is nagy figyelem kíséri. Még akkor is, ha a menekültpolitikára nincs közjogilag hatása, ettől függetlenül politikailag hatással van az Európai Unióra. Az Orbán-kormány deklarált célja ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Unióban az EU-szkeptikus irányvonalnak az egyik vezetője legyen. Ha érvényes lesz a népszavazás, ha sokan elmennek, akkor ezt ilyen célra tudja használni az Orbán-kormány.

Mi a belpolitikai tétje?

A belpolitikai tétje kicsit kisebb a kormány számára, a népszavazásból szinte nem tud rosszul kijönni. Ha nagyon alacsony lesz a részvétel, ha mondjuk 35 százalék alatt marad, vagyis ha csak a Fidesz tábor menne el, az lenne nagyon rossz a kormánynak. Az tényleg kudarc lenne. Ha azonban e fölött lesz a részvétel, akár 40 százalék körül, akkor ez már politikai siker a számukra. A harmadik változat, vagyis ha 50 százalék felett lesz az arány, az nagyon nagy siker a Fidesz számára, ami teljesen elsöpri a különben is gyenge ellenzéket.

Meglesz az 50 százalék?

Nem lehet biztosra kijelenteni, de van rá esély. Ez azonban nagyon nagy részvétel lenne az eddig Magyarországon tartott népszavazásokhoz képest. Nem zárom ki, de nem is csodálom, hogy a Fideszben nagyon nagy az izgalom.

Az ellenzék számára mi a tét?

A népszavazás sikerében egyetlen párt, még a Jobbik sem érdekelt, habár ugyanazt tanácsolja választóinak, mint a Fidesz: ha elmennek, szavazzanak nemmel. A népszavazást azonban a Jobbik nem támogatja, a választói bázisában nem is nagy a részvételi hajlandóság. Ők abban érdekeltek, hogy a választóik ne menjenek el szavazni, és mondják is, hogy a népszavazás felesleges. Akik bojkottot hirdettek vagy érvénytelen szavazat leadására biztatnak, azok elsősorban a civilek és a többi ellenzéki párt. Számukra ott dől el a választás, hogy érvényes lesz-e az eredmény. Ha 50 százalék feletti részvétel lesz, az teljesen meggyengíti az ellenzéket.

Azt győzelemként értékelhetnék, ha például csak 35–40 százalékos lenne a részvételi arány?

Győzelemként értékelhetnék, de ez nem jelenti azt, hogy megerősítené őket. Ilyen közvetlen viszonyt nem látunk az esetleges eredmény és az ellenzék támogatottsága közt. A kormányt azonban bírálhatnák azzal, mekkora energiát fektetett a kampányba, miközben ez a téma az embereket egyáltalán nem érdekli. Ezzel egy időre defenzívába szoríthatnák a Fideszt. Ettől azonban még nem lesz nagyobb az ellenzék támogatottsága.

A tétet a Fidesz és a kormány esetében az is mutatja, hogy óriási összegeket költöttek a népszavazási kampányra. Mi az oka a többmilliárdos kampánynak?

Tényleg hatalmas a kormányzati kampány, minden felületet felhasználnak. A párton belül is fontos ez a verseny, a választókerületi vezetőknek megszabták, hogy kötelező hozni az 50 százalékot, aki ezt nem teljesíti, az várhatóan 2018-as választási pozícióját kockáztatja. De a hatalmas energiát inkább a nemzetközi politikai cél motiválja, Orbán Viktornak ugyanis valós ambíciója, hogy meghatározó európai vezető legyen. Meg van győződve arról, hogy a jelenlegi európai elit megbukik, és az új Európában valamilyen fontos szerepet szeretne játszani. Ezért költenek ennyit a népszavazásra. Azt például már bejelentették, hogy ha a népszavazás eredményes lesz, akkor kezdeményezik az unió alapszerződésének, a Lisszaboni Szerződésnek a módosítását.

De felmerült az is, ha jól sikerül számukra a népszavazás, a kormány előrehozott választásokat tartana. Ennek mekkora a valószínűsége?

Szerintem kicsi. Ha érvényes lesz a népszavazás, akkor ugyan szólnának érvek amellett, hogy a Fidesz ezt meglépje. Most például nincs kétharmados többségük, a sikeres népszavazás lendületét kihasználva ezt megszerezhetnék. Ebben az esetben az ellenzék teljesen megroggyanna, tehát gyakorlatilag ellenzék nélküli választást lehetne tartani. Az előrehozott választás azonban nem jellemző sem Magyarországra, sem Orbánra, én sem tartom valószínűnek ezt a forgatókönyvet.

Hogyan hat a lakosságra a már több hónapja tartó menekültellenes kampány?

Amellett, hogy várhatóan 90 százalék felett lesz a nemek aránya, nőtt az idegenellenesség is. Ennek ellenére én nem vagyok biztos benne, hogy 50 százalék feletti lesz a részvétel. Az emberek félelmeire ugyan rá lehet játszani, de én nem érzem, hogy olyan közhangulat lenne, hogy sokan elmennek majd választani. Szerintem kicsit bele is fásultak az emberek a kampányba.

Az idegenellenesség megjelenik a hétköznapokban is?

Alakultak ugyan olyan félkatonai, szélsőjobboldali szervezetek, amelyek megjelentek a déli határ mellett, próbáltak menekülteket megverni, erre voltak kísérletek, de gyakorlatilag nem is jutottak a menekültek közelébe. Vannak azonban ilyen jelek, hogy ez fokozza az idegenellenességet. De ennek a hétköznapokban nem nagyon vannak jelei, már csak azért sem, mert Magyarországon nincsenek menekültek, menedékkérők. A menekülttáborokban is összesen legfeljebb kétezer ember van.