Magyar helyesírás – újratöltve

ÖSSZEFOGLALÓ

Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak az akadémiai helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Előzetes információk szerint az illetékesek – a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának a tagjai – átfogó reformra nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályozást kozmetikázták. Ennek ellenére hivatalosan új szabályzat készül – szám szerint a 12. kiadás –, mely az 1984 óta érvényben levő, igaz, azóta többször módosított, példaanyagában átírt 11. kiadást váltja fel.

Megengedőbb Akadémia

Néhány, más helyen szabályozott kérdés kikerül az új szabályzatból (pl. az asszonynevek használata vagy a postai küldemények címzése). Akad egy-két olyan pont, amelyet eddig kifejezetten nem szabályozott az Akadémia, ezután azonban rögzíti a követendő mintát (pl. kimondja, hogy az url-ekhez a toldalékot kötőjellel kell kapcsolni: az ujszo.com-on). Több módosítás azt sugallja, hogy a Magyar Nyelvi Bizottság bizonyos esetekben meghajolt a népakarat előtt, azaz elfogadható változatnak minősítette a valós írásgyakorlatot (örülhetnek pl. az ügyvédek, mivel a jogi dokumentumokban, szerződésekben korábban is általánosan használatos, nagybetűs Vevő, Eladó, Alperes, Felperes stb. formát is szentesítik). Általánosságban elmondható, hogy az Akadémia az eddiginél jóval több alternatív, elfogadható változatot említ. Ilyen például a többszörösen összetett szavak helyesírása: a hat szótagnál hosszabbakat ezután megengedett lesz kötőjel nélkül, egybe írni – igaz, az eddig érvényes kötőjeles írásmód sem számít majd bűnnek.

Sokak számára bizonyára a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű. (A lényegesebb, „életszerű” módosításokról Változó helyesírási szabályok című áttekintésünkben olvashatnak.)

Határon túli igények

Az akadémiai szabályzat készülő változásait annak idején véleményezésre elküldték a Gramma Nyelvi Irodába és a hazai tanszékekre is – meséli Misad Katalin, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője. „Elsősorban azt hiányoltuk, hogy a szabályzat továbbra sem veszi figyelembe a határon túli magyarok speciális igényeit, nem ad választ a kérdéseinkre. Itt van például az intézmények megnevezése. Évek óta kérdezgetjük a magyar kollégákat, mi a helyzet például az iskolákkal. Nálunk a szlovák hivatalos névnek része a település megnevezése is, Magyarországon nem ez a gyakorlat. Akkor hogyan használjuk: Dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola vagy csak Vámbéry Ármin Alapiskola? Vagy itt egy további kérdés: mi van az újabb keletű földrajzi nevekkel, amelyeknek nincs régi magyar megfelelőjük? A Duna mente a magyar helyesírás szerint külön írandó. De hogy legyen, ha ehhez kapcsolni szeretnénk a síkság kifejezést – azaz a Podunajská nížina fordítását keressük. Két külön írt taghoz hogyan kapcsolunk egy kötőjeleset?” A tanszékvezető úgy látja, ma az Osiris Helyesírása a legpraktikusabb útmutató – az akadémiai helyesírásból kiindulva jóval bővebb példaanyaggal dolgozik, nemcsak a szótári részben, hanem a szabálymagyarázatoknál is. Továbbá: olyan praktikus kérdéseket is bővebben tárgyal, mint az idegen szavak átvétele, a számítógépes helyesírás stb.

„Rendszerszerű változás nem történt, elvek nem változtak, valójában néhány szó írásmódja módosul, így sokakkal együtt én is azt gondolom, felesleges az új szabályzatot 12. kiadásnak nevezni – jegyzi meg Szabómihály Gizella nyelvész, aki szintén véleményezte a tervezetet. – Úgy vélem, egyszerűsítésre szorult volna az egybe- és különírás rendszere. Az utóbbi időben a szaknyelvi regiszterekben – elsősorban angol hatásra – tömegével jelentek meg a bonyolult összetételek, háromszavas terminusok, amelyek bizony feladják a leckét, melyik mozgószabályt is kellene alkalmazni. A másik nagy terület a nagybetűs írásmód: itt persze elsősorban azt kell tisztázni, mit tekintünk tulajdonnévnek. Az új szabályzatban módosul például a rendezvények nevének a helyesírása. Üdvözölnénk, ha a példaanyagba útmutatóként határon túli események is bekerülnének.” (as)