Magyar határzár: a zöldhatáron is ingáznak

Már 12 magyar–szlovák átkelő van nyitva, de a budapesti kormány által legalább szeptember végéig fenntartott határzár miatt az átkelés körülményei szinte óráról órára változnak. Általánosan igaz, hogy a magyar hatóságok hol szigorúbban, hol lazábban ellenőrzik az utazókat. Eközben a koronavírus már a lezárás előtt is főleg Magyarországon belül terjedt.

Azokban a Facebook-csoportokban, ahol a határátlépéssel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg, azt természetesen nem verik nagydobra, hogy hol kelnek át a zöldhatáron, mert ellenőrizné ezeket a helyeket a magyar rendőrség, de az biztos, hogy nem egyedi esetről van szó. Olyan bejegyzések is vannak, hogy belépéskor a magyar rendőrök néha ugyan kitöltetik a 24 órás tartózkodást ellenőrizni hivatott dokumentumot, de előfordul, hogy visszafelé nem kérik. Az is megesett, hogy egy autó utasai közül csak a sofőrrel töltették ki a nyomtatványt. Akadtak, akiknek kevesebb szerencséjük volt, például annak a száznál is több autósnak, akik tegnap reggel az komáromi átkelőnél sorakoztak: a kocsisor legalább másfél kilométeres volt. 

A szicíliai horror
Ennél is rosszabbul járt az az öt csallóközi utas, köztük egy kisgyermek, aki Szicíliából szeretett volna hazatérni, a palermói repülőtérről indultak volna Budapestre. Az olasz hatóságok azonban nem engedték fel őket a gépre. Hiába bizonygatták az utasok, hogy a Ferihegyre érkezők a magyar rendelkezések szerint átmehetnek Szlovákiába. Az utasok a szlovák és a magyar illetékes minisztériumok angol nyelvű tájékoztatóját is bemutatták a reptéri alkalmazottaknak. A felháborodott utasok még a rendőrséget is kihívták. A pórul járt személyeknek végül autót kellett bérelniük, és végül Catania repteréről Bécsbe kényszerültek utazni. „Felvettük a kapcsolatot Szlovákia állandó képviseletével, ahol a konzul asszony nem rendelkezett részletes információkkal, gyakorlatilag én tájékoztattam őt az aktuális helyzetről” – nyilatkozta lapunknak az egyik pórul járt utas.

A zöldhatáron is ingáznak
A szárazföldi határátkelőkön Szlovákia és Magyarország között szinte óráról órára változik a helyzet. Szerkesztőségünk munkatársa kedden délután a rajkai autópálya átkelőjénél próbált belépni Magyarországra. Félórás sorakozás után lázmérés és okmányellenőrzés várt rá. Tegnap fél kettő környékén ugyanazon az átkelőn nem volt kocsisor, a magyar rendőrök az iratokat sem ellenőrizték és hőmérsékletet sem mértek.

Talán még ennél is bizonytalanabb a Szlovákia irányából Magyarországra közlekedő EuroCity-vonatokon való utazás. Sem a Magyar Államvasutaktól, sem a magyar rendőrségtől nem kaptunk felvilágosítást ebben a kérdésben. A határzár rendszerét ugyancsak megkerülik azok, akik nem közúti átkelőt, hanem valamilyen természetes átlépési pontot, akár a zöldhatáron keresztül vezető utat választanak. Közülük egy, a lapunknak nyilatkozó személy elmondta, az intézkedés életbe lépése óta többször is belépett már így Magyarországra. „Mindig van egy-két túrabringás is, aki átjön” – fogalmazott.

Haszontalan a határzár?
A határátlépési korlátozás bevezetése után felmerült a kérdés, hogy valójában mennyire hatékony az intézkedés. A magyar kormánynak is tanácsot adó szakmai intézmény, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektjének adatai szerint augusztusban, tehát a határzár életbe lépése előtt, a Magyarországon azonosított fertőzöttek mindössze 11 százaléka származott külföldről. A hónap végén pedig már szinte nem is volt az országon kívülről érkező pozitív eset.

Más megoldás kell
Ivan Korčok külügyminiszter (SaS-jelölt) szerint a határok lezárása extrém megoldás. „Azt szorgalmazom, keressünk olyan megoldásokat, amelyek némi teret engednek nekünk, még mielőtt lezárnánk a határokat. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a fertőzöttek száma drámai módon emelkedett a szomszédos országokban, különösen Csehországban és Ausztriában” – mondta. Hozzátette: keresik a lehetőségeket. A miniszter megjegyezte, számos lehetőség van még a határok lezárásán kívül. „Sokféle megoldást el tudunk képzelni, időkorlátokat, tesztelést, lázmérést”– magyarázta Korčok. Martin Klus (SaS), a külügyminisztérium államtitkára azt mondta, köztes megoldást kell találni az országok vörös és a zöld zónába sorolása között. Szerinte egyes országokat sárga zónába lehetne sorolni. „Ez például Ausztriára és a Csehországra vonatkozhatna. Esetleg Belgiumra, Hollandiára és Portugáliára” – mondta Klus. Hozzátette, arról van szó, hogy beiktatnának egy közbenső szakaszt a vörös zónába sorolt, kockázatos országok, valamint a zöld, biztonságosabb országok között.