Magyar epizódszerep az elnökválasztás első fordulójában

Hétvégén a részvételi mutatókat tekintve a legtöbb magyarok lakta járás mélyen az országos, 51,91 százalékos részvételi arány alatt teljesített. Komáromban csak a választásra jogosult állampolgárok 33,67 százaléka ment szavazni, de mélyen az országos átlag alatt szerepelt a többi déli régió is. Nagyrőcén 34,56, Rimaszombatban 35,56, a Dunaszerdahelyi járásban 36,34 százalék ment el szavazni. A magyarok lakta régiók közül a Szenci járás 62,67 százalékos eredményét vehetjük egyedül jónak, de a jelöltek támogatottságának alakulásából arra következtethetünk, hogy ebben a régióban is a szlovák választók járultak tömegesen az urnák elé – Forró Krisztián itt az országos átlagának megfelelő eredményt, 2,91 százalékot ért el.

Fásult magyar szavazók

Mrva Marianna szociológus lapunknak az átlagon aluli részvételi eredmények kapcsán rámutatott, hogy a távolmaradás okai nem feltétlenül a hagyományos tényezőkből következnek. Elmondása szerint a szakirodalom több tényezőt is azonosít, ami arra készteti a választókat, hogy ne szavazzanak. Átlagon aluli a részvétel, ha alacsony az intézményekbe és a politikába vetett bizalom, vagy a választó úgy gondolja, hogy a szavazata nem változtat semmit és tehetetlennek érzi magát. Ez végső soron a közügyektől való elidegenedéshez vezet. Mrva rámutatott, hogy a rendelkezésre álló szlovák-magyar összehasonlító kutatások szerint a szlovák és magyar nemzetiségű passzív választók viselkedésének indoklásában nincs nagy különbség, mindkét réteg hasonló mértékben nevezi meg a szavazástól való távolmaradása okát. A szakértő szerint a magyar aktivitás elmaradásának speciális oka, hogy egy bizonyos réteg már másfél évtizede szembesül azzal, hogy hiányzik a politikai képviselete, de a hagyományos politikusaitól való elidegenedése ellenére sem érzi azt, hogy a szlovák pártok megfelelő alternatívát nyújtanak a számára. Az egymással versengő jelöltek nem növelték a szavazókedvet. Az elnökválasztás első fordulója kapcsán Ivan Korčok az ellentmondásos kijelentéseivel került a leginkább be a magyar közösség köztudatába, Peter Pellegrini pedig nem is próbálkozott a magyar szavazók megszólításával.

Öllös László politológus az alacsony részvételi adatok kapcsán megjegyezte, hogy meglepte, mennyivel elmaradnak a déli régiók mutatói a szlovákok lakta járásokhoz képest – még a parlamenti választásokban kimutatott különbséghez képest is. Öllös egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a déli régiók jelenleg rendelkezésre álló adataiból sem lehet pontosan következtetni a magyar választási részvételre, a szlovák választók ugyanis torzíthatják az adatokat.

Enervált Forró-kampány

A Magyar Szövetség elnöke révén idén is volt magyar indulója az elnökválasztásnak, de Forró Krisztián mindössze 65 ezer szavazatot kapott – ez ezer szavazattal marad el Bugár Béla 2019-es teljesítményétől és alig kétharmada Bárdos Gyula 2014-ben szerzett 97 ezer voksának. Öllös László szerint Forró kampánya a választásokra felpörgött és a politikus személyesen is igyekezett minél láthatóbbá válni, a kudarc pedig elsősorban két tényezőnek tudható be: az aktivista- és a pártháttér hiányának. A politológus rámutatott, hogy a Forró-kampány mögé nem sorakozott fel kellő határozottsággal a párt, emellett hanyagolták a közvetlenül választókat megszólító, door-to-door típusú kampányolást is. A politológus szerint a Magyar Szövetségnek le kell vonnia a tanulságot a fejleményekből, mivel az európai parlamenti választással kapcsolatos eredményekre is hatással lehet, ha megismétlődnek a hibák és a tagság nem kapcsolódik be kellő határozottsággal a kampányaktivitásokba. Mrva Marianna szintén a hiányzó energiát hozta fel példaként a magyar jelölt kampányával kapcsolatban. Megemlítette, hogy ugyan Forró mondanivalójában előkerültek a szimbolikus, magyar vonatkozású témák, mint a beneši dekrétumok és a kettős állampolgárság, vagy a déli régiók elhanyagolásának ügye, de azt nem kommunikálták a választók felé megfelelően, hogy mégis milyen módon változtathatna a helyzeten az államfő, vagy akár maga a kampány.

Jön a második kör

Az elnökválasztás második körét két hét múlva, a húsvétot követő hétvégén tartják, a két talpon maradó jelölt kampánya továbbra is érinti a magyar régiókat – Pellegrini hétfőn tárgyalt a Magyar Szövetség képviselőivel, Korčok pedig már a választás estéjén magyarul üzent. A tapasztalatok szerint a választási részvétel a magyar járásokban a második körre tovább csökken.

Öllös szerint mindkét félnek maradt tartaléka, Pellegrini akár meg is nyerheti a második fordulót, ha sikeresen mozgósítja Štefan Harabin szavazóit. A magyar dimenzió szempontjából azonban nem feltétlenül az lesz a mérvadó, amit Forró Krisztián tanácsol a Magyar Szövetség szavazóinak – a magyar választók elsősorban azt értékelhetik majd, hogy melyik jelölt pontosan mit is ígér a nemzetiségi vonalon.

Mrva kevéssé látja tisztábbnak, pontosan milyen rétegeket képes még mobilizálni Korčok, miközben Pellegrini előtt világosabbnak tűnik az út a siker felé – a szélsőjobboldali, Harabin-párti választók becsatornázása. A magyar szavazók viselkedésével kapcsolatban elmondta, hogy a választások előtti kutatások nem feltétlenül tükrözik a realitást, továbbra is vannak a demokrata jelöltek – mint Korčok – felé húzó választók, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a névleg Pellegrinit támogató magyar válaszadók az első körben zömében még otthon maradtak. Az szemmel látható, hogy mindkét jelölt hangsúlyosabban elkezdett foglalkozni a magyar választókban rejlő tartalékkal.

Pellegrini és Korčok között az első körben 124 ezer választó jelentette a különbséget. Forró Krisztián 65 ezer szavazójának viselkedése önmagában nem változtat az erőviszonyokon, de valóban győzelemre segítheti valamelyik felet.