Magáncég lehet a repülőtér megváltója

Az új bérlőnek számos problémát kell majd megoldania. A pozsonyi reptéren például nincs tranzitzóna, tehát olyan helyiségek, amelyekben az utasok anélkül is megvárhatnák a csatlakozásokat, hogy ki kellene menniük az épületből. További gond, hogy a reptér egyetlen egy saját hangárral sem rendelkezik. A három üzemképes hangárból az egyik a belügyminisztérium tulajdonában van, a másik kettőt pedig a kilencvenes években eladták, így egy esetleges nagyobb légitársaság, amely itt nyitná meg a bázisát, még a kisebb szervizelést vagy szerelést sem tudná elvégezni Pozsonyban. 
Lassan ráadásul a meglevő terminálok kapacitása sem lesz elegendő, további bővítés és átalakítás nélkül nem növelhetik a forgalmat. A reptér befogadóképessége évi 2,5–3 millió utas, az aktuális adatok szerint az idei utasforgalom elérte a 2,2 milliót. 

Másfél év a szerződésig 

„A repülőtérnek jelenleg 55 millió eurós vesztesége van. A terminál teljes felújítására hitelt vett fel a reptér, s ezt most törleszteni kell. Ez pedig olyan tétel, amit az állam már nem tud hosszú távon önerőből finanszírozni, a fejlesztésről még nem is beszélek” – nyilatkozta lapunknak Érsek. A kormány tegnapi döntése után megkezdik a nemzetközi verseny előkészítését, a tendert jövő márciusban hirdethetnék ki, év végéig lezárhatnák, a kiértékelés további három-négy hónapot venne igénybe, így 2020 felében aláírhatnák a szerződést az új bérlővel. „Az sem kizárt viszont, hogy az egész verseny olyan állapotban lesz, hogy még ebben a megbízatási időszakban sikerül aláírni a szerződést” – fűzte hozzá Érsek. 

Bécs érdeklődött 

2006-ban a bécsi Schwechat repülőtér akarta megvenni a pozsonyi repteret. A két légikikötőt gyorsvasúttal akarták összekötni, a terv szerint Pozsonyba helyezték volna át az összes charterjáratot és az európai járatok jelentős részét, míg a bécsi reptéren maradtak volna a távolsági járatok. A bécsi reptérnek ennek köszönhetően nem kellett volna bővítenie saját termináljait, a sokat ellenzett harmadik felszállópálya megépítésére sem lett volna szükség. 
Miután Fico kabinetje törölte a tendert, Schwechat „vigaszdíjként” megkapta a kassai repülőteret. S míg Kassának azóta fontos nagyvárosok repülőtereivel (Isztambul, Varsó, Bécs) is van összeköttetése, ahonnan gyakorlatilag a világ bármely pontjára el lehet jutni, addig Pozsonynak az európai központi repülőterekkel sincs összeköttetése, csak a charterjáratokra és a fapados légitársaságokra számíthat. Ráadásul csak tegnap jelentette be a cseh ČSA nemzeti légitársaság, hogy 2019. január 11-től törli a Prága– Pozsony–Kassa és a Pozsony–Kassa járatát, Csehország fővárosával így jövő évtől már csak Kassának lesz közvetlen összekötettése a ČSAnak köszönhetően. 

Ki érkezhet? 

Az, hogy érdeklődni fog-e Bécs a pozsonyi reptér iránt, egyelőre kérdéses. Az elmúlt 12 év alatt sikerült megszereznie az engedélyeket a szükséges harmadik felszállópálya megépítésére, így nem kizárt, hogy jelenleg már csak saját fejlesztési projektjeire fog összpontosítani. 

További esetleges bérlő lehetne egy kínai társaság, amely Pozsonyon keresztül szállíthatná utasait más európai városokba. Ezzel kapcsolatban korábban felmerült a Hainan társaság, amely állítólag hajlandó lenne Pozsonyba indítani járatokat, s beruházni a reptérbe. A kínaiaknak már ráadásul van tapasztalata ezzel a biznisszel, a bolgár Plovdiv repülőterét hasonló bérleti szerződés alapján üzemeltetik. Ugyanúgy bérlők üzemeltetik például a ljubljanai, a belgrádi repteret vagy a japán Hokkaido szigeten található repülőtereket.