Maga felé hajlik Berényi keze

Nem szakmai alapon dönt arról a Bethlen Gábor Alap, hogy kiknek juttassa azt a körülbelül másfél millió eurót, amit a magyar kultúra támogatására fordít Szlovákiában. Az összegről kizárólag a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) hivatott dönteni. A MÁÉRT legutóbbi, 2015. decemberi ülésén a szlovákiai delegációt szavazati joggal Berényi József, az MKP elnöke és Farkas Iván, az MKP alelnöke képviselte. A Felvidék.ma portál szerint szakértőként Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, az MKP Országos Elnökségének tagja, Forró Krisztián, az MKP kampányfőnöke, Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) elnöke és Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója vett részt az ülésen. A szakértők közül Forró Krisztián kivételével mindenki nemzeti jelentőségű intézmény vezetője. A Bethlen Gábor Alap nem tartja fontosnak, hogy szakmai szervezetekkel konzultáljon a nemzeti jelentőségű intézmények kiválasztásakor. „A nemzeti jelentőségű intézményekre a MÁÉRT-en jelenlévő határon túli tagszervezetek tesznek javaslatot minden régióból” – közölte kérdésünkre Barna Kornél, a Bethlen Gábor Alap jogtanácsosa. 2015-ben a következő szlovákiai magyar szervezetek számítottak nemzeti jelentőségű intézménynek: a Csemadok, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Pro Civis Polgári Társulás, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a SZAKC, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Selye János Egyetem. Korábban a Kassai Thália Színház is szerepelt a listán, tavaly már egyetlen szlovákiai magyar színház sem számított nemzeti jelentőségű intézménynek Budapesten. Az összeg, amelynek szétosztására az MKP képviselői tesznek javaslatot (körülbelül 1,5 millió euró), megközelíti a szlovák költségvetésből a szlovákiai magyar kultúrára szánt támogatást (ez jelenleg 1,955 millió euró). Az öt legnagyobb összeggel támogatott szervezetből háromnak MKP-s vezetők állnak az élén, ezek a szervezetek 2015-ben 299 millió forintot (952 ezer eurót) kaptak.  Kíváncsiak voltunk rá, milyen kritériumok alapján választja ki az MKP, hogy mely intézményeket javasolja nemzeti jelentőségűeknek, vagyis melyek kapjanak kiemelt támogatást a Bethlen Gábor Alaptól. Berényi József pártelnöktől azonban kérdésünkre kitérő választ kaptunk. „Biztosítjuk az Új Szót, hogy objektívebben járunk el a kiemelt jelentőségű intézmények kiválasztásánál, mint az Új Szó néhány szerkesztője az MKP-t érintő hírek feldolgozásánál” – közölte Berényi. Ami biztos, hogy amelyik szervezet el akarná nyerni a nemzeti jelentőségű intézmény státuszát, nem talál nyilvános pályázati kiírást. A Bethlen Gábor Alapnak vannak „rendes” nyílt pályázatai is, de a nemzeti jelentőségű intézmények programja egy különálló, zárt rendszert képez. 2015-ben az egész Kárpát-medencéből összesen 67 intézmény és program számított nemzeti jelentőségűnek. A Csemadok a favorit A legnagyobb támogatást 2015-ben a Csemadok kapta, két részben. 100 millió forintot (kb. 317 ezer euró) fordíthattak működési költségek és programok kiadásainak fedezésére, 124 milliót (kb. 395 ezer euró) pedig ingatlanfelújításra és számítástechnikai eszközök beszerzésére. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke lapunknak elmondta, országszerte számos épületet felújítottak ebből az összegből. „Abból indult ki a dolog, hogy a Szőttes próbatermét fel kellett újítani, mert veszélyessé vált, be kellett volna zárni – mondta Bárdos. – Hasonló problémák voltak a Csemadok nagytermével és erkélyével. Pályázni akartam ezzel kapcsolatban, amire azt a reakciót kaptam, hogy akkor ne csak a pozsonyi épületekkel pályázzunk, mert ott van a Fábry-ház, Rozsnyó, Dunaszerdahely, a Nagykürtösi járás és más helyek, ahol szintén szükség lenne ingatlanfelújításra.” Bárdos szerint ez a 124 millió forint egyszeri támogatásnak minősül, 2016-ban nem számítanak rá. Nőtt viszont a stabil támogatás összege is, a korábbi 80-ról százmillió forintra. Ezt a pénzt az irodák fenntartására, dologi költségekre, rezsiköltségre, bérletre fordítják, és ebből toldják meg a rendezvények költségvetését is, árulta el Bárdos. A Csemadok pályázik a Bethlen Gábor Alap más programjaiban is, és a szlovák kormányhivatalnál is, ha összeszámoljuk az összes Csemadok-szervezet 2015-ös állami támogatását, az összeg eléri a 990 ezer eurót. Ez a 2015-ben a szlovák költségvetésből a szlovákiai magyar kultúrára fordított összeg (1,955 millió euró) több mint felének felel meg. Politikailag aktívak A kiemelt jelentőségű intézmények közül több politikailag is aktív. A Bethlen Gábor Alapnak ezen a téren nincsenek túl szigorú elvárásai. „A kritériumok szerint politikai párt nem lehet nemzeti jelentőségű intézmény. Ha valamelyik civil szervezetből vagy intézményből egy adott személy politikailag is aktívvá válik, az nem jelenti azt, hogy a szervezetet ki kell zárni a nemzeti jelentőségű intézmények köréből” – válaszolta lapunk kérdésére Barna Kornél. A legtöbb pénzzel támogatott szervezetek között több is van, amelyet MKP-s politikus vezet: a Pro Civis vezetője Őry Péter MKP-alelnök (17. az MKP-listán), a SZAKC elnöke Duray Miklós volt MKP-alelnök. A Pro Civis 40 millió, a SZAKC 35 millió forintos (126, illetve 110 ezer euró) támogatásban részesült tavaly, mint nemzeti jelentőségű intézmény. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke (aki az MKP választási listája második helyén szerepel) lapunknak elmondta, a Csemadok részt vesz az MKP választási kampányában. „Van egy realitás, ebben a Csemadok egyértelműen az MKP oldalán áll” – árulta el Bárdos.A Híd sajtóközleményben reagált Bárdos kijelentéseire. „A Csemadok küldetése szerint egy minden szlovákiai magyart képviselő szervezet, ezért szerencsétlen helyzetnek tartjuk azt, ha vezetői a szlovákiai magyarok érdekeit személyes politikai ambícióiknak rendelik alá” – áll a közleményben. Csemadokos kampány A Csemadok által szervezett rendezvényeken rendre fellépnek az MKP listáján szereplő képviselőjelöltek, január végén több közösségi fórumot szerveznek például Nagymegyeren, amelyeken Bárdos Gyula, Bauer Edit, Bárdos Gábor, Tokár Géza, Farkas Iván, A. Szabó László, Menyhárt József szerepelnek, többek között egy „választási előzetes” című programponttal is. A felsoroltak közül mindenki indul az MKP listáján a márciusi parlamenti választásokon, kivéve Tokár Gézát, aki a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője. „Eddig egy ilyen rendezvény volt, ahova a Csemadok mint a Kerekasztal tagszervezete hívott meg engem, és ott arról beszéltem, miért fontos elmenni választani” – mondta saját szerepvállalásáról Tokár, aki szerint egyedül a Csemadok ügye, hogy kiket preferál.