<p>Hazugsággal vádolja a kulturális tárca a nyelvtörvényről nyilatkozó politikusokat, köztük Sólyom László magyar államfőt, Bajnai Gordon magyar miniszterelnököt, Szili Katalint, a magyar Országgyűlés elnökét, Michael Gahlert, az EP Külügyi Bizottságának alelnökét és több szlovákiai magyar politikust.</p>
Maďarič hirdeti az igazát
A tárca hirdetést tett közzé, hazugságnak nevezi a kijelentéseket, és saját álláspontját közli az idézetekkel kapcsolatban. Bajnai Gordon miniszterelnöktől az ismert tévedését idézi, mely szerint korlátoznák a magyar misézést. Lapunk is megírta már, hogy a magyar miniszterelnök ebben tévedett, a nyelvtörvény nem szabályozza az egyházi liturgia nyelvét. Sólyom László akkor hazudott a minisztérium szerint, amikor kijelentette, hogy „a nyelvtörvény ellentétes a nemzetközi joggal“. Szili Katalin házelnöktől a következő mondatot idézi: „A törvény olyan hátrányokat jelent a magyar kisebbségnek, melyek Európában példa nélküliek.“
Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet nemzetközi szakértője szerint példátlan, hogy a minisztérium hirdetésben magyarázza saját igazát. „Az állami hivatalnak bizonyos kereteken belül kellene érvelnie, a hirdetésben szereplő politikai érvelés nem megengedhető - mondta lapunknak Petőcz. - Nem az a feladata, hogy politikai szövegeket közöljön“. Megkérdőjelezhetőnek tartja azt is, hogy az idézeteket a minisztérium hazugságnak nevezi. „Egyes kijelentések a profizmus hiányára utalnak, másokról valóban kijelenthető, hogy hamis állításokat tartalmaznak, de korántsem lehet ezeket hazugságnak nevezni“ -véli Petőcz. - Más kijelentésekről azt is nagy bátorság kijelenteni, hogy hamisak, hiszen a törvény félreértelmezhető.“ Megdöbbentőnek tartja a hirdetés zárófelhívását, mely arra biztatja a magyarokat, hogy egymás között nyugodtan beszéljenek magyarul. „Szerintem ez nagyon durva, mert így felvetődik a kérdés: ezt is meg lehetne tiltani?“ A nyelvtörvénnyel kapcsolatban nem csak bírálói tévedtek, a kulturális minisztérium is: sokáig nem tudta eldönteni, hogy vonatkozike a jogszabály az írott sajtóra. A törvény elfogadásakor azt kérdeztük a minisztériumtól, a „Pozsony egy szlovákiai város“, „Pozsony (Bratislava) egy szlovákiai város“, „Bratislava egy szlovákiai város“ és a „Bratislava (Pozsony) egy szlovákiai város“ variációk közül melyiket lehet szeptembertől használni, a tárca sajtóosztálya azt írta, az elsőt kivéve mindegyiket. Marek Maďarič miniszter ezt cáfolta, de a minisztérium sajtóosztálya lapunknak többször is megerősítette, hogy szlovákul is fel kell tüntetnünk a helységneveket. Végül a miniszternek lett igaza.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.