Macron „amatőrjei” váltják az elitet

Macron pártja, a centrista A Köztársaság Lendületben (La République En Marche – LREM) és szövetségese, a MoDem nagyon biztosan nyert a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. A kétharmadosnál nagyobb többség ugyan nem lett meg, de az új francia elnök beteljesítette célját, és alapjaiban változtatta meg a francia politikai térképet – ez pedig óriási eredmény annak fényében, hogy mozgalma alig egy éve alakult meg.

Az elitváltáshoz kellett a szerencse is, Francios Fillon csúnya korrupciós ügye nélkül valószínűleg nem beszélnénk ekkora elitmegújulásról – vélekedik Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A demokrácia és az elit megújíthatósága szempontjából Macronék előretörése és eredményei pozitív üzenetként értékelhetők, ám szerinte azt is látni kell, hogy ez nagy kockázatot is rejt magában.

Kockázatos amatőrök

A nemzetgyűlésbe ugyanis „amatőrök” ülnek, egyetlen olyan sincs köztük, aki már legalább három parlamenti ciklusban volt képviselő. A jelöltek döntő többsége teljesen a politikán kívülről érkezett, van köztük nővér, tűzoltó, de még matador is. „Ők munka közben tanulják meg, mit is jelent profi politikusnak lenni” – magyarázta az elemző.

Soós Eszter Petronella szerint a legnagyobb kérdés – és az elnök számára a legnagyobb kockázat – az lesz, hogyan fog működni a rendszer úgy, hogy nem profi politikusok, hanem olyan amatőrök ülnek a nemzetgyűlésben, akiknél fennáll a lehetősége, hogy érzelmileg reagálnak az egyes dolgokra. Macronéknak ugyan kényelmes abszolút többsége van, de a kockázat kicsit nagyobb, mint ha az eredetileg jósolt 400 fölötti mandátumszámmal bírnának. Úgy nagyobb lett volna a mozgástér – így most kevesebb képviselő „morzsolódhat le”, de a rendszer még mindig elbírja 50–60 képviselő kiesését is. „Azt is látni kell, hogy a francia alkotmányt arra találták ki, hogy az elnök »fogni« tudja a parlamentet, végső esetben tehát az államfő »erőszakot« tehet a törvényhozáson, és kényszerítheti bizonyos kulcsdöntések meghozatalára” – magyarázta az elemző.

A teljes képhez emellett hozzátartozik, hogy Macronék jelöltjei teljes mértékben elfogadták az elnöki programot. „A képviselők nem saját szobrukat építgetik. A francia rendszer arról szól, hogy mindenki az elnök szobrát építgeti” – mondta Soós Eszter Petronella. Úgy véli, Macron programjának végrehajtása nem fog problémákba ütközni.

Az új elnök számára az is kihívást jelent, hogy ez az új elit meg tudja-e vetni a lábát, képes lesz-e arra, hogy „beegye” magát a politikai rendszerbe és a pártrendszerbe.

Kis nyugalom Le Pennek

Az új elit képviselője – igaz, ellenkező előjellel – Marine Le Pen is, akinek mozgalma, a Nemzeti Front csupán 8 képviselőt tudott bejuttatni a nemzetgyűlésbe. Az antiglobalista-populista párt eredménye kétféleképpen értelmezhető: ha úgy tekintünk rá, hogy Marine Le Pen 33 százalékot szerzett az elnökválasztáson, akkor nagy vereség a 8 képviselő. De ha annak a szempontjából nézzük, hogy 2012-ben a Nemzeti Front két képviselőt tudott a nemzetgyűlésbe ültetni, megnégyszerezték képviselőik számát. Az NF tehát – ha szigorúan technikai szempontból vizsgáljuk – előrelépett, s bár ez nem jelenti azt, hogy a párton belül nincs válság, az eredmény lélegzetvételnyi nyugalmat enged Le Pennek.