Ma jelenik meg utoljára a nyolcvan éves Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet az egyik legolvasottabb közéleti napilap volt Magyarországon. Bezárása azt jelenti, hogy két éven belül már a második nagy hagyománnyal rendelkező napilap tűnik el a standokról – az első a Népszabadság volt, melyet azután zártak be, hogy 2016-ban Mészáros Lőrinc Fidesz-közeli nagyvállalkozó megvette a lap kiadóját, a Mediaworksöt. A hagyományosan konzervatív jobboldali Magyar Nemzet a magyar lappiac egyik legrégebbi szereplője volt, 80 évvel ezelőtt alapította Pethő Sándor publicista.
A lépés váratlanul érte a lap szerkesztőségét – hétfő délelőtt jelentették be nekik, hogy szerdán jelennek meg utoljára, és a lap online változata sem frissül már szerdától. Ugyanez történik a Lánchíd rádióval, melynek egyébként hét évvel ezelőtt megszerzett médiaszolgáltatási engedélye október végén járt volna le – kedden éjfélkor megszűnik a sugárzás.

A két médium a HírTV-vel és a Heti Válasszal együtt Simicska Lajos, Orbán Viktor egykori jó barátjának, a Közgép tulajdonosának portfóliójába tartozott. A hírek szerint az Orbánnal 2015-ben szakító és szembeforduló milliárdos a vasárnapi választási eredmény, az újabb Fideszkétharmad után döntött úgy, nem finanszírozza többé a portfóliójába tartozó médiumokat. Ez a HírTV-t is érinti, bár nem olyan drasztikusan, mint a Magyar Nemzetet: a szerkesztőségnek szintén kedd délelőtt jelentették be, hogy 30–40 fős leépítéssel és 15 százalékos költségcsökkentéssel kell számolniuk. A Heti Válasz konzervatív hetilap is marad, ám önállósodnia kell, sorsa így azon múlik, talál-e befektetőt.

A Magyar Nemzet – ahogy a Simicska-portfólió többi tagja is – korábban a Fidesz legfontosabb médiafelületének számított, egészen 2015-ig, a magyar sajtóban csak Gnapként ismert Orbán–Simicska szakításig. Ekkor távozott a lap teljes vezetősége Liszkay Gábor főszerkesztővel az élen, aki később megalakította a Magyar Idők kormánylapot. Ezután változott a Magyar Nemzet irányvonala, jobboldali és konzervatív maradt, ám erősen kormánykritikus, ellenzéki pozíciót vett fel. Közvetlenül a választások előtt is nagyot szóló sztorikat hozott a Fidesz erős embereiről, például Semjén Zsolt svédországi vadászatáról, vagy épp Kósa Lajos és a csengeri „milliárdos” asszony esetéről.

A komoly veszteséget termelő lap megmenekülésére nincs sok esély, ám a hírek szerint több érdeklődő is van. A leggyakrabban Ungár Péter, az LMP politikusának nevét emlegetik, aki megerősítette, tárgyalni fog a lap megvételéről. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy Simicska Lajos meg akar szabadulni a Magyar Nemzet márkanévtől.
 

A Magyar Nemzet szerkesztőségét sokkolta a váratlan bejelentés, miszerint szerdán már nem kell dolgozni jönniük. Sokan abban bíznak, hogy jön majd valaki, aki megvásárolja a lapot, ám forrásaink szerint ez jelen pillanatban nagyon kétséges. Érdeklődő lenne ugyan, de nem tudni, mit akar kezdeni a márkanévvel a tulajdonos, Simicska Lajos.

A Magyar Nemzet dolgozói számítottak arra, hogy a nyomtatott lap a közeljövőben megszűnhet, de úgy gondolták, online formában tovább dolgozhatnak. A lap óriási, mintegy egymilliárd forintos veszteséget termelt. Egyrészt Orbán és Simicska összeveszése után erősen csökkentek az eladások, négy év alatt körülbelül a harmadára – a Magyar Terjesztésellenőrzési Szövetség (MATESZ) adatai alapján körülbelül 14 ezer példányban terjesztették 2017 negyedik negyedévében – bár a hírek szerint az utolsó hónapokban kissé emelkedett a példányszám.

A G-nap

Másrészt Magyarországon egyébként sem rentábilis a lapkiadás a teljesen letarolt, államilag deformált és botrányoktól sem mentes hirdetési piacon. A Magyar Nemzetnek pedig az is komoly gondot okozott, hogy a G-nap (amikor Simicska Lajos és Orbán Viktor viszonya annyira megromlott, hogy Simicska g..inek nevezte Orbánt – szerk.) után eltűntek belőle az állami hirdetések. A lapnak a Zoom.hu szerint 2014-ben még 3,1 milliárd forintos nettó árbevétele volt, 2016-ra már csak 1 milliárd, miközben a költségeket nem tudták csökkenteni. A veszteséget Simicska pótolta ki magánvagyonából, de erre a portál forrásai szerint a Fidesz kétharmados győzelmének köszönhetően már nem hajlandó.

„Azt tudtuk, hogy a Nemzet nagyon nagy veszteséget termel, mint minden politikai lap Magyarországon. A kérdés mindenki számára az volt, hogy Simicskának meddig van pénze és akarata ezt tovább finanszírozni – mondta lapunknak a Magyar Nemzet egyik legrégebbi munkatársa, aki szerint ilyen drasztikus lépésre azért senki sem számított. – Tudtuk, hogy valamilyen módon függünk a választási eredménytől, de azt gondoltuk, vannak más variációk is.”

Az egyik változat az lehetett volna, hogy a lap kizárólag online formában él tovább, amivel csökkentek volna a bevételei, de a kiadások is, ráadásul az MNO.hu nem is teljesített rosszul, a hírek szerint a választások idején a negyedik hely körül álltak az olvasottsági versenyben. Piaci igény tehát lenne a lapra, csak a piac Magyarországon jelenleg nem olyan erős, hogy eltartsa az országos nyomtatott napilapot, a kicsi magyar online piacon pedig még nincs olyan stabil finanszírozási modell, mely lehetővé tenné, hogy egy ilyen nagy szerkesztőség megálljon a saját lábán ebben a versenykörnyezetben.
 

Simicska dönthet

Simicska Lajos döntésének okai egyelőre nem teljesen egyértelműek, de több okból is érthető, miért nem vállalta a további finanszírozást a Fidesz-kétharmad után. Az okok a Fidesz gazdasági hátországának befolyására vezethetők vissza. Amellett, hogy a Magyar Nemzet nem kapott állami hirdetést, a lap más tekintetben is rendkívül kiszolgáltatott helyzetben volt. „Magyarországon ma minden komolyabb nyomda Mészáros Lőrinc tulajdonában van. A Magyar Nemzet kiadója is vizsgálta annak lehetőségét, hogy Szlovákiában nyomja a lapot, mert bármelyik pillanatban megtörténhet, hogy egy Mészáros-cég az érvényes szerződés ellenére azt mondja, pont az a nyomdagép romlott el, ahol a Nemzetet nyomták volna” – mondja forrásunk. Bár ilyen eset nem volt, a harmadik kétharmad után nem lehet tudni, milyen változás áll be például a nyomdacég vagy a lapot terjesztő Magyar Posta üzletpolitikájában. „Itt nem kell konkrét politikai nyomásra gondolni, vagy arra, hogy Orbán felemeli a telefont, és odatelefonál valahová. Elképzelhető, hogy azok a vállalkozások, amelyek valamilyen módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Nemzet eljusson az olvasóihoz, úgy döntenek, hogy ennek a politikai kockázatát nem vállalják” – magyarázta forrásunk.

A homályos jövő

Azt jelen pillanatban nem tudni, mi lesz a Magyar Nemzet sorsa, hiszen bár Simicska a lap bezárása mellett döntött, de a brand, a kiadási és névhasználati jog nála marad. Kérdés, hogy eladja-e. „Nem tudni, mi jár a fejében, az is lehet, hogy úgy gondolkodik, hogy a Fidesz két év múlva bajba kerülhet, és akkor érdemes lehet újraindítani az újságot” – vélekedik forrásunk. Amennyiben azonban az eladás mellett döntene, érdeklődő lenne a lapra, állítólag három is. Szóba került egy meg nem nevezett külföldi befektető, valamint Mészáros Lőrinc és Liszkay Gábor, a Magyar Idők főszerkesztője. „Őket nagyon zavarja, hogy nem az övék a Nemzet” – mondja forrásunk, azt azonban nem hiszi, hogy Simicska eladná nekik a lapot.

Komoly vevő

A legkomolyabb érdeklődőnek az LMP-s Ungár Péter tűnik, aki édesapjától, Ungár Andrástól örökölt milliárdos vagyont. Ungár egyébként – szavai szerint befolyással nem rendelkező – társtulajdonos a kormányközeli Figyelőben, melynek tulajdonosa édesanyja, a Fideszhez ezer szállal kötődő Schmidt Mária történész és kománybiztos. Ungár nem tagadta, hogy meg akarja szerezni a lapot, és vételi ajánlatot is tesz rá. Forrásaink arról beszélnek, nagyon bíznak abban, hogy a lap végül megmenekül, bár ez az első sokk után egyelőre ábrándnak tűnik. Hasonlóan fogalmazott György Zsombor, a lap főszerkesztő-helyettese a Zoom. hu-nak nyilatkozva: azt mondta, a szerkesztőség kapaszkodik abba, hogy valamilyen formában folytatni tudják, még ha ennek egy százalék esélye is van csupán. Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy ha Ungár Péter lesz a vevő, politikai befolyás alá kerülhet a lap, azt mondta: itt 150 ember és családjaik életéről van szó. „A második pont az, hogy ez egy 80 éves újság, aminek tovább kell élnie. Minden, ami ezután következik, az a lehetséges jövő” – jelentette ki.

A Fidesz kezében

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ha lesz is tulajdonosváltás, a lap kiadása továbbra is nehezen finanszírozható – kivéve, ha az új tulajdonos hozzáfér az állami hirdetésekhez. A baloldali Népszava ellenzékiként tudott megmaradni a piacon, de ennek működését is az állami hirdetések stabilizálták. A Zoom.hu ezzel kapcsolatban megjegyzi, a Magyar Nemzet mentsvára talán a Népszabadság megszűnése lehet – ami az Orbán-kormányt is kényelmetlenül érintette. „Épp ezért könnyen lehet, hogy a Fidesz érdekelt egy mérsékelten ellenzéki napilap további működésben, amivel demonstrálhatja a sajtószabadság látszatát a külföld – az Európai Unió – felé. Már ha egyáltalán akar még erre bármennyit is adni” – fogal