Lezárult a jelöltlista-leadás a szlovák helyhatósági választásokon

Szlovákiában négyévente tartanak helyhatósági választásokat, a voksoláson - amelyben nem csak szlovák állampolgárok hanem az ország területén állandó lakhellyel rendelkezők is részt vehetnek - az ország csaknem háromezer településén, polgármestereket és helyi önkormányzati képviselőket választanak. A helyhatósági választásokon indulók listája, hivatalosan október elsején véglegesítődik, miután a helyi választási bizottságok ellenőrizték majd nyilvántartásba vették a jelölteket.   A helyhatósági választásokon pártjelöltek és független jelöltek egyaránt indulhatnak, az utóbbiak csak akkor, ha indulásukat az adott település nagyságához mérten elégséges számú helyi választópolgár is támogatja. A novemberi helyhatósági választások egyik érdekessége, hogy - mivel az idén tavasszal elfogadott törvény vonatkozó előírásának hatályát a szlovák alkotmánybíróság közel két hete felfüggesztette - a polgármester jelöltek esetében mégsem alkalmazzák majd az úgynevezett műveltségi cenzust. Ez kitétel - amely egyes vélemények szerint a roma jelöltek jelentős hányadának kiszűrését célozta - megszabta volna, hogy a jelölteknek bizonyítaniuk kelljen, hogy legalább középfokú vagy annál magasabb szintű végzettséggel rendelkeznek.   Az egyfordulós választás, amelynek költségét 10 millió euróra teszi a belügyi tárca, november 15-én zajlik majd, reggel héttől este nyolc óráig. A helyhatósági választások hivatalos kampánya október 29-én kezdődik és 48 órával a voksolás kezdete előtt ér véget, amikor is életbe lép a törvényileg megszabott kampánycsend.   Bár a rendszerváltás után tartott első voksolásokhoz képest Szlovákiában szinte folyamatosan csökken a választások részvételi aránya, a helyhatósági választásokon ez az arány - a legtöbb egyéb voksoláshoz képest - rendszerint viszonylag magas. A részvételi arány legutóbb országos átlagban ötven százalék körül alakult, ami nem sokkal maradt alatta a választók körében rendszerint legnagyobb érdeklődésére számot tartó parlamenti voksolás arányának, amely 2012-ben csaknem hatvan százalékos volt. Hozzáhasonlítás képen a legutóbbi államfőválasztáson a választók részvételi aránya 43 százalékon alakult, a megyei választásokon pedig csak a voksolásra jogosultak húsz, az európai parlamenti választásokon pedig alig több mint 13 százaléka járult az urnákhoz.   Az elmúlt két évtized statisztikai adatai azt mutatják, hogy a helyhatósági választásokon Szlovákiában a vidék és a városok között rendszerint igen nagy eltérés tapasztalható részvételi arány tekintetében. Négy évvel ezelőtt például a kisebb településeken a részvételi arány magasan az országos átlag felett volt, helyenként a 80 százalékot is elérte, addig a városokon átlagban jóval alatta maradt az országos átlagnak.   Az önkormányzati képviselő- illetve polgármester jelöltek számát tekintve az arány rendszerint fordított, vagyis a nagyobb települések vezetői posztjáért a falvakhoz képest jelentősen több jelölt indul és a kampányharc is kiélezettebb. Jó példa erre a főváros, Pozsony is, ahol ezúttal kilenc jelölt indul a főpolgármesteri posztért, igaz a jelöltek közül valós esélye legfeljebb három-négynek van. Közéjük tartozik a helyi megfigyelők által legesélyesebbnek tartott jelenlegi főpolgármester Milan Ftáčnik, aki Robert Fico baloldali kormánypártja az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatásával, függetlenként indul, illetve Milan Knazko színész és volt államfőjelölt, aki ugyancsak függetlenként indul, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatásával.   Az ország déli régióinak legtöbb településén ismét versengés várható a felvidéki magyar választók szavazataira számító pártok, az erős regionális bázissal rendelkező és a helyhatósági választásokon rendszerint jól szereplő, Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) illetve a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt között. A két pártnak ugyan néhány településen, köztük a kulcsfontosságúnak tartott Révkomáromban, sikerült közös polgármester jelöltet indítania, a magyarok által is lakott települések többségében azonban erre nem került sor. Ezt az érintettek a két párt helyi képviseletei közti többéves "szembenállás" kiváltotta hangulatnak tulajdonítják.