Közélet

Létezik szlovákiai magyar civil érdekérvényesítés?

A civil érdekérvényesítés hatékonyságával kapcsolatban meglehetősen sok tévhit kering. A közvélemény meggyőződése, hogy kívülről nincs esély befolyásolni a politikát és a politikai folyamatokat, miközben a legtöbb döntéshozatali mechanizmusban valamilyen módon jelen vannak a külső ráhatások – csak nehezen tudjuk megmérni.
Tokár Géza

2018. október 7. 13:00

kuciak menet
- TASR-felvétel

Felvidéki magyar szempontból a helyzet súlyosságát fokozza, hogy a magyar közösség speciális helyzetben van. Intézményileg is elkülönül a szlovák többségtől. Egyben a politikai elit is azt sugalmazza, csak rajta keresztül, az ő garanciájával érhető el bármiféle eredmény a kulcsfontosságú területeken. Az eredményközpontúsággal magyarázták az MKP kormányon maradását a 2001-es rosszemlékű közigazgatási reform idején, de a döntésmonopóliumra és hatékonyságra épít a Híd kommunikációja is a párt SNS-szel, valamint a Smerrel való kormányra lépése óta. A közelmúltba visszanyúlva szimbolikus és/vagy értelmezhetetlen külső konzultációval valósult meg a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása, a vasúti kétnyelvűsítés, nem is beszélve a régiófejlesztési koncepciókról. A pártok körein kívül eső, kevésbé beágyazott érdekcsoportoknak, civil szervezeteknek, külső megfigyelőknek nincs sok tere módosítani a döntéshozatalt – vagy mégis?

Civil dilemmák

Feltehetjük a kérdést, vajon valóban nincs semmilyen eszköz a civil szervezetek kezében? A tehetetlenség dilemmája nem feltétlenül új jelenség és nem is csak kimondottan a szlovákiai magyarokat érinti. Az elmúlt évtizedekben szociológusok és szakemberek sora igyekezett mérni a civil szervezetek ráhatását a kormányzati és hivatali folyamatokra Nyugat-Európában, közös nevezőjük, hogy jobbára eredménytelenül. Frank Baumgartner és Beth Leech az amerikai törvényhozásban ténykedő érdekcsoportok tevékenységének vizsgálata után szögezte le, hogy a kormánydöntéseket nagyon nehéz a lobbizók ráfordított pénzére „átváltani”, nincs közvetlen kapcsolat a két jelenség között. Lényegében hasonló következtetésekre jutott Heike Klüver is, mikor az Európai Unióval és a brüsszeli lobbival kapcsolatban vizsgálódott.

A nehezen kimutatható hatás azonban nem azt jelzi, hogy nincs hatás. A civil szervezetek, a lobbizás, a „nyilvánosság szava és követelései” megmutatkoznak a döntésekben, csak éppen nehéz azokat mérni. Néhány esetben a kormányzati politikát nem a tiltakozó akciók, hanem az esetleges akcióktól való félelem befolyásolja. Máskor az eltérő civil és kormányzati prioritások akasztanak meg egy törekvést. Sok civil szervezettel előfordul, hogy számukra nem feltétlenül a lobbizás rövid távú eredményessége a fő szempont, hanem egy fenntartható, hosszú távú módosítás tető alá hozása – de az is lehet, hogy puszta imázskérdés a tiltakozás és a problémafelvetés. Összességében tehát a rövid távú eredmények hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kimenet hosszú távon is változatlan marad – és ezt több szlovákiai magyar érdekérvényesítő akció is igazolhatja.

A sikeres civilek

2018. augusztus 6. 11:11

A sikeres civilek

Politikusok és félelmek

Az érdekérvényesítés indirekt módozataira akadnak látványos szlovák példák. A Kuciak-gyilkosság nyomán megindult tüntetéssorozatot sokan értelmezik kudarcba fulladt akcióként, holott a tiltakozások végső soron elvezettek Robert Fico és Robert Kaliňák pozícióvesztéséhez és háttérbe szorulásához, ahogy a nyomozómunka intenzitását is serkentette. A kormány folyamatos cselekvés- és eredménykényszerben van a társadalmi nyomástól és a preferenciaveszteségtől való félelem miatt. Tehát a nyomásgyakorlás indirekt módon működik: jobbára nem a civil kezdeményezések szállítják az intézkedéseket, hanem a félelem és a tartás az esetleges eredményes kezdeményezésektől.

Feltehetjük a kérdést, vajon működik, működhet-e egy hasonló modell a szlovákiai magyar társadalomban? Valószínűleg nem, vagy más szabályok alapján. Először is, a felvidéki civil szervezetek érdekérvényesítő ereje nagyságrendekkel kisebb, mint a szlovákoké. Kevés kivételtől eltekintve nincsenek beágyazódva a többségi társadalomba, a felvállalt ügyeik a többség számára gyakran érthetetlenek és marginálisak, a bevezetőben érintett dilemma a politika mindenhatóságáról a magyar ügyintézésben pedig különösen nagy hatással van a közhangulatra. Számbeli súlyuk kicsi, általános nézet, hogy ha egy akció mögött nem áll politikai párt, akkor az a törekvés keresztülvihetetlen.

Ha az utóbbi idők szlovákiai magyar vonzatú fejleményeit nézzük, két dolgot megállapíthatunk: egyrészt valóban nagy szerepe volt a politikai érdekképviseletnek a magyar vonzatú ügyek gyakorlatba való átültetésében. Másrészt viszont ugyanannyira érvényesek azok a szabályok, mint a szlovákiai politikában: a pártok cselekedeit, stratégiáját befolyásolta a félelem a számon kéréstől és a megelőzési szándékoktól motivált ügyintézés.

A szlovákiai magyar fiatalok problémái: a pénztelenség és az alkoholfogyasztás 

2018. szeptember 23. 09:05

A szlovákiai magyar fiatalok problémái: a pénztelenség és az alkoholfogyasztás 

Vasutak, iskolák, szervezetek

A teljesség igénye nélkül három problémakörről ejtenék nagyon röviden szót. Az első a vasúti kétnyelvűség ügye, ami hét-nyolc éve szolgáltatott témát a szlovákiai magyar közéletben. A feltűnése, 2010 előtt gyakorlatilag senki nem tudatosította a problémát, később viszont egymás után szólaltak meg civil szervezetek, polgári társulások, polgármesterek, közvetítő szervezetek (mint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala), de még a politikai pártok is, ahogy a kisebbségi kormánybiztos intézménye is bevonódott a probléma megoldásába és a nyomásgyakorlásba. A vasúti kétnyelvűsítés rendezése a 2016-os választási kormányprogramba is bekerült, a kormányalakítás után pedig a Híd egyik deklarált nemzetiségi vívmányává vált, hogy a vonatállomások neveit 2017-ben kétnyelvűsítették, illetve a vasutak működését szabályozó törvénymódosítás-csomagban való szabályozást is belengették.

A vasúti kétnyelvűségi törekvéseket az utóbbi években senki sem értékelte ki, ahogy nem is pontosan az történt, amit az aktivisták szorgalmaztak – a kétnyelvű állomásokhoz hasonlóan fontos lenne a módszeres magyar nyelvhasználat az állomásokon, a többnyelvű menetrendek vagy az ügyfélszolgálat. Mégis van értelme az állampolgári nyomásgyakorlásnak, hiszen egyébként nem lett volna belőle politikai téma.

A fentiekhez hasonlóan csak felemás sikeressége van (ha egyáltalán van) a kisiskolák ügyének. A téma kapcsán 2013-ban indult el egy tiltakozóhullám, a vasúti nyelvhasználattal megegyező dinamikával – a civil szervezetek és aktív magánszemélyek indították a kezdeményezést, vonták bele cselekedeteikbe a pártokat, viszont a probléma komolyabb, rendszerszintű megoldásért kiáltott – anyagi ráfordítás mellett oktatási koncepcióváltást is igényelt. A második Fico-kormány reformkoncepciója az általános tiltakozás és a régiós lobbizás miatt megfeneklett, a magyar társadalmi ellenállás egy kis szeletét képezte a tiltakozáshullámnak. A kormányváltás és irányváltás hatására minimális előrelépés tapasztalható: a közoktatási törvény módosult a minimális osztálylétszámok tekintetében, az átfogó finanszírozási reformok viszont csak ígéretek maradtak.

Végül, de nem utolsósorban a civil szervezetek névregisztrációjával kapcsolatos visszásságokat érdemes megemlíteni. A belügyminisztérium diszkriminatív eljárása 2013-ban és 2014-ben több idegen névalakú szervezet bejegyzését lehetetlenítette el, ami nemcsak a magyar szervezetek és a sajtó figyelmét keltette fel, de a szlovák média is vizsgálni kezdte a belügyminisztériumi gyakorlatot. A társadalmi nyomás hatására a minisztérium végül változtatott a gyakorlatán, miközben egy magyar érintettségű esetben, a Fontos Vagy! Polgári Társulás bejegyzése kapcsán a Legfelsőbb Bíróság mondta ki a magyar aktivisták igazát.

A három rövid példa alapvetően különböző, közös tulajdonságuk azonban, hogy az aktivisták, érdekérvényesítő szervek, szervezetek céljai és követelései nem maradtak következmények nélkül. A politikacsinálás több egy vég nélküli, ciklikus körnél, mint arra David Easton, illetve sokkal később Volker Schneider és Frank Janning is felhívta a figyelmet. Az inspirációk nem csak a politikusoktól és a politikai pártoktól érkeznek, a feldolgozásuk és megvalósításuk időbe telik, az eredmény pedig nem feltétlenül lesz tökéletes – de kiindulópontként szolgál a további munkához. A felvidéki magyar civil szférának is ehhez kell tartania magát, nem passzivitásba süllyedni.

 

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
bor

Már a borszaküzletek is kinyithattak

koronavírus

Már Galántán is elkezdték a mintavételt a koronavírus-teszthez

n

A NAKA őrizetbe vette a férfit, a fegyverrel fenyegette Matovičot

szepesség romatelep koronavírus

Öt szepességi romatelep mintegy 6000 lakója van karanténban

koronavírus

Koronavírus: ezekben a járásokban regisztrálták az új fertőzötteket szerdán

koronavírus rimaszombat

Koronavírus-teszt Rimaszombatban is

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.