<p>Lassan, de őröl. Tegnap az Alkotmánybíróság – közel három évvel a beadvány benyújtása után – úgy döntött, alkotmányellenes módon folytatták le a bíróságok a bírák által kezdeményezett ún. antidiszkriminációs eljárásokat. Az állam egyelőre nem fizet a bíráknak.<br /> </p>
Lestoppolt bírói panaszok
Miután 2009-ben az Alkotmánybíróság (AB) úgy döntött, jogtalanul kaptak a Speciális Bíróság bírái hatszor magasabb fizetést, mint a normális bíróságokon dolgozó kollégáik, több száz bíró eljárást kezdeményezett az állam ellen: „elmaradt” bérüket akarták behajtani a minisztériumon. Az egyik pozsonyi járásbíróság 90 ezer eurónyi kártérítést ítélt meg egy panaszosnak, az igazságügyi tárca fellebbezései után jutott el az ügy az Alkotmánybíróságra.
A testület Milan Ľalík, Mészáros Lajos és Segej Kohut alkotta tanácsa tegnap úgy döntött: a „antidiszkriminációs keresetekről” nem dönthet olyan bíró, aki maga is kártérítést követel. Az AB egyben kimondta: Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke alkotmányellenesen járt el akkor, amikor az ügyben benyújtott elfogultsági panaszokkal egy szenátust bízott meg.
A tegnapi döntés után újra kell kezdeni az ügyek tárgyalását. Így az államnak egyelőre nem kell újabb kártérítéseket fizetnie a pereskedő bíróknak. A jobboldali politikusok szerint már önmagában az „antidiszkriminációs beadványok” is abszurdak. A 2004-ben létrehozott Speciális Bíróságra ugyanis bárki jelentkezhetett – így senki sem volt diszkriminálva –, bírái pedig azért részesültek kiemelt bérezésben, mert kiemelten súlyos ügyekben (maffiaperek, politikai korrupciós ügyek) kellett dönteniük. Az intézmény 2009-es eltörlése után nem sokkal az akkori koalíciós többség Specializált Bíróságok létrehozásáról döntött – ezek gyakorlatilag ugyanolyan jogköröket kaptak, mint elődjeik, ám csökkentették a bíráik speciális pótlékát és a felvételhez nem volt szükség átvilágításra.
„Sokáig tartott, ám örülök a döntésnek s annak, hogy a józan ész néha még érvényesülni tud” – kommentálta a határozatot Lucia Žitňanská, aki igazságügyi miniszterként 2010-ben panasszal fordult az ügyben az AB-hez. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben a bírák nem lesznek sikeresek kártérítési igényeikkel – ha olyan bíró dönt ügyükben, aki nem érintett, elvileg az AB nem semmisítheti meg az ítéletet. Eddig kb. 700 bíró indított pert az állam ellen „elmaradt” bére miatt, ez összesen több 10 millió eurós kiadást jelenthet az államnak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.