Lerobbant az iskola

Pozsony. „Az államigazgatási szervek oktatási hatásköreinek az önkormányzatok javára történő 2002-ben bekövetkezett átruházása előtt az iskolaépületek zömmel állami tulajdont képeztek, és a járási, illetve a kerületi hivatalok kezelésében működtek. Az alapiskolák fenntartásáért azonban 2002 óta már a települési önkormányzatok felelnek, ebből adódóan a korábban államiból községi tulajdon lett. Mivel az elmúlt évtizedekben az állam nem fordított kellő összegeket az iskolák felújítási és karbantartási munkálataira, a településeknek sok esetben elhanyagolt állapotú épületeket adott át. Jó esetben ezeket a hiányosságokat, vagyis az állami tartozásokat belefoglalták az úgynevezett delimitációs, más szóval az átvételi jegyzőkönyvekbe” – tájékoztatott Hecht Anna, a nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal vezetője. A helyzetet bonyolítja, hogy az átvételkor nem mindig derült fény a rendezetlen tulajdonjogi viszonyra, számos településen csak most jelentkeznek az iskolaépületek, illetve a hozzájuk tartozó telkek tulajdonosai. Egyelőre tisztázatlan, az állam honnan teremti elő utólagosan a szükséges összeget. Az adósság nagy része még 2002 előtt halmozódott fel. Amikor az iskolák napi fenntartása gondot okoz, kétséges, miből törlessze az állam évtizedes hátralékát.

A delimitációs folyamat lezáratlanságával kapcsolatos kiadások nemcsak az iskolaépületek rendezetlen tulajdonjogi viszonyából fakadnak, hanem az időközben elkallódott épületrajzok kényszerű pótlásából is. Az évek során ugyanis számos épületrajz elveszett, az állam nem tartotta fontosnak a megfelelő archiválásukat. Ahol az utóbbi dokumentum hiányzik, pótolni kell. Az épületrajzok elkészítése azonban tetemes kiadással jár.

A rendezetlen vagyoni helyzetből adódó peres eljárások költségei, a különféle illetékek szintén jelentős összeget tesznek ki. Az állam ugyanis a delimitáció pillanatában perben állt – például iskolafelújítással megbízott –cégekkel, akiknek az elvégzett munka fejében nem fizetett. Miközben a szóban forgó cégek próbálták behajtani az államon a tartozást, 2002-ben az oktatási hatáskörök az önkormányzatokhoz kerültek. Az iskolaépületek átvételével a települések megörökölték az említett tartozást is. Ráadásul a peres eljárás elhúzódása miatt a bírósági illetékek összege növekedett. Hecht Anna szerint ezek egyedi esetek és egyedi elbírálás alá esnek: „Véleményem szerint leghamarabb ezeket a kiadásokat rendezheti az állam.”

„Az oktatási minisztériumnak nem áll rendelkezésre pénzcsomag a vagyonjogi helyzet rendezésére. Úgy látom, ha a ZMOS szeretné érvényesíteni költségigényét, háromoldalú tárgyalásokat kell kezdeményeznie, mégpedig az oktatási és a pénzügyi tárca bevonásával – tájékoztatott Szigeti László oktatási államtitkár. – Véleményem szerint a településeknek az idei költségvetés összeállításakor kellett volna jelezniük az említett igényüket.” (ervé)