Lényegesen csökkenhet a nővérek száma, míg az ellátásra szoruló idősek aránya nő

Matej Bárta, az intézet munkatársa emlékeztetett, az orvosok száma 2009 óta fokozatosan emelkedik – 12 év alatt 18 ezerről 20 ezerre nőtt a számuk, s feltehetően a következő években is folytatódni fog ez a tendencia: 2021 és 2030 között 7,9%-kal nőhet az orvosok száma Szlovákiában. Az elemzésben három forgatókönyvet vázol fel – a pesszimista verzió szerint az évtized végére 500-zal nő a hazai orvosállomány, az optimista meglátás szerint azonban akár 3 ezres gyarapodásra is sor kerülhet, a semleges alternatíva pedig 1600-zal számol.

Idősödő társadalom

A foglalkoztatási intézet demográfiai adataira hivatkozva hangsúlyozta, a vizsgált időszakban nagyjából 60 ezerrel nő a lakosság száma, így első ránézésre nem is tűnik olyan vészesnek a helyzet. „A probléma azonban a 70 évnél idősebb emberek csoportját vizsgálva merül fel. Míg 2021-ben ez a csoport 606 545 személyből állt, és a népesség mintegy 11%-át tette ki, addig 2030-ban több mint 850 ezer személyből (tehát potenciális páciensből) áll majd, s a népesség 15,5 százalékának felel meg. Az orvosok számának növekedése ellenére minden forgatókönyvben növekedni fog az egy orvosra jutó 70 év feletti egyének száma a jelenlegi helyzethez képest” – figyelmeztetnek a szakértők.

Az elemzés szerint még a legkedvezőbb körülmények között is nőni fog a munka mennyisége, melyet egy átlagos orvosnak 2030-ban el kell végeznie. Az optimista forgatókönyv alapján az egy orvosra jutó 70 év feletti korcsoportba tartozó betegek száma „csak” 23%-kal fog növekedni. A semleges alternatíva már egyharmados (33%-os), a pesszimista pedig 40%-os növekedést vetít előre. „Nem igaz tehát, hogy az orvosok esetében nem nyom a cipő. Épp ellenkezőleg, az orvosokra nehezedő teher az elkövetkező években növekedni fog, ami miatt az egészségügyi ellátás kevésbé lesz elérhető” – jegyezte meg Bárta. Az INESS emlékeztetett arra is, épp az idősek jelentik a legtöbb költséget az egészségügyi rendszer számára – nagyjából a költségek feléért a 65 évnél idősebbek a felelősek.

A dokumentumban az orvosok mellett elsősorban a diplomás nővérek helyzetét és jövőjét vizsgálták, a kilátások azonban ezen a téren még aggasztóbbak. A három forgatókönyvből egy sem feltételezi, hogy 2030-ban magasabb lesz a nővérek aránya, mint 2021-ben volt. A legoptimistább modell szerint „csak” körülbelül 1600 nővérrel lesz kevesebb, ami 5%-os csökkenést jelent. A borúlátó számítások alapján viszont Szlovákia a következő években akár 3600 nővért is elveszíthet, ami azt jelenti, 11,5%-kal kevesebb személy nyújthat egészségügyi ellátást. Az intézet szakértői kiemelték, a nővéreknek az orvosokhoz hasonlóan a jövőben többet kell majd dolgozniuk. Az optimista képlet szerint 53%-os növekedés várható, a pesszimista modell pedig 63%-os emelkedést jelez. „A nővéreknél is bekövetkezik, hogy kevesebb időt tudnak a páciensekre fordítani, s ennek következtében feltételezhetően csökkeni fog az egészségügyi ellátás színvonala és elérhetősége” – szögezik le az elemzők.

Sürgős reform

Az egészségügyi dolgozók hiánya már évek óta téma Szlovákiában, az Európai Unióban és az egész világon. A koronavírus-járvány rámutatott az összeomlás szélén álló egészségügy hiányosságaira, az ígéretek és különböző próbálkozások ellenére azonban a rendszerszintű reformok továbbra is váratnak magukra. Az intézet munkatársai szerint egyrészt attraktívabbá kell tenni a szakmát, a másik oldalon viszont az ellátás iránti kereslet csökkentése is hozzájárulhat a rendszer fenntarthatóságához. „Az egészségügyi ellátás iránti keresletet befolyásoló eszközök bevetése is egy lehetőség. A stratégiák a túlfogyasztás megakadályozását célzó díjak bevezetésétől kezdve a betegek emancipációjáig és az ellátás egy részének a családokra vagy a közösségekre való átruházásáig terjedhetnek” – vélik az elemzők, akik szerint azonban fontos figyelembe venni az időhorizontot, melyen belül ez a stratégia meghozza a kívánt eredményt. További megoldás lehet, ha több munkaerőt vonzanak a rendszerbe például a harmadik országokból. Ami a nővéreket illeti, egyes adatok szerint mindössze a 40%-uk marad a rendszerben, ezért elsősorban vonzóbbá kell tenni a szakmát – további fizetésemeléssel, a hatásköreik módosításával, illetve az adminisztratív terhek megszüntetésével.