Lenč: A Smer 15 százalékos népszerűsége a kormánykoalíció politikáját tükrözi

Milyen fejleményre számít a következő hónapokban?
A nyár ellenére nem csillapodik az SaS és az OĽaNO közötti kölcsönös szembeállítás, valamint a médián keresztüli üzengetés arra vonatkozóan, ki a felelős a koalíciós válság jelenlegi verziójáért. Az ultimátum határidejének közeledtével egyre inkább erősödni fog a nyomás Eduard Hegerre, hogy kifejezze, a miniszterelnöki székből miként képzeli el a kormánykoalíció további működését. Valószínűleg Boris Kollár folytatni fogja frakciójának a „felfegyverzését”, hogy a koalíciós szerződés átírása esetén megvédje a házelnöki posztját. Nem okoz meglepetést, ha a koalíció (akár kisebbségi kormány) jövője megoldásának a részeként olyan alkotmánymódosítási javaslatot próbál átvinni, amely népszavazás útján lehetővé tenné a parlamenti ciklus lerövidítését. Az ellenzék folytatni fogja a kormány kritizálását, amely a saját problémáival törődik és nem foglalkozik azokkal a gondokkal, amelyekkel a társadalomnak kell szembenéznie. Ehhez az egészségügyi dolgozók, tanárok, nyugdíjasok és mindazok elégedetlen hangját is felhasználják majd, akik nem kapják meg a kormánytól elvárt elismerést és segítséget.

Az SaS azzal fenyeget, hogy távozik a koalícióból, ha augusztus végéig nem készül új koalíciós szerződés, mely értelmében Igor Matovič pénzügyminiszter nem lesz a kormány tagja. Ön szerint kitart a választási időszak végéig a négyes koalíció?
Természetesen ez a lehetőség továbbra is fennáll. Megtörténhet, hogy az elsődleges „kemény kijelentések” után végül mindkét fél rááll valamilyen kompromisszumra. Az is előfordulhat, hogy Igor Matovič meglepetést okoz és ismét a mártír szerepébe vagy a hamis messiás pozíciójába helyezkedik, aki „feláldozza magát értünk”, és elmegy a kormányból a parlamentbe. Mindenesetre ott sokkal komfortosabban érzi magát, és onnan is ugyanolyan intenzíven tud ártani Szlovákiának, a koalíciós partnereinek és a demokráciának Szlovákiában.

Ön szerint Eduard Heger eleget tesz az SaS követeléseinek, illetve sikerül kompromisszumot kötni?
Magától ezt nem fogja megtenni. Már néhány hete is megvolt rá a lehetősége, de nem élt vele. A személyes véleményem az, hogy megvárja, mit tesz Igor Matovič és elfogadja az ő döntését. Mégiscsak közelebb áll hozzá a szóvivő szerepe, mint az aktív politikusé, aki nem fél politikai kockázatot vállalni.

Ha Sulíkék kilépnek a kormányból, milyen forgatókönyv következik?
A kormány egyelőre 73 képviselő valószínűsíthető támogatásával, kisebbségi kormányként folytatja – az egyes jogszabályok átültetéséhez azonban az ellenzék soraiban kell majd támogatást keresnie. Az SaS-nél, mint konstruktív demokratikus ellenzéknél, vagy a független képviselőknél, akik a szélsőjobboldal különböző árnyalatait képviselik. Nem feltételezem, hogy hajlandóak lennének a Smerhez, illetve a Hlashoz fordulni. Az is lehetséges, hogy Boris Kollárnak sikerül néhány független képviselővel bővítenie a frakcióját, és végül az új koalíciónak a szükséges 76-nál több képviselője lesz.

Az SaS-t gyakran éri kritika Iveta Radičová kormányának megbuktatása miatt, az OĽaNO pedig a maffia visszatérésével érvel. Valósnak tartja ezt a veszélyt?
A kérdés az, mit ért az OĽaNO a maffia hatalomhoz való visszatérése alatt. Ha azt, hogy a Smer és Robert Fico ismét a kormányban találhatja magát, akkor azt gondolom, épp az OĽaNO tesz meg minden annak érdekében, hogy így történjen. Abban az esetben, ha a kormánykoalíció folytatja az eddigi politikáját, ez a „fenyegetés” hónapról hónapra valósabb lesz.

A koalíciós válság miatt csökkenhet Igor Matovič és Richard Sulík népszerűsége, miközben a Smer, a Hlas és a parlamenten kívüli pártok támogatottsága erősödik?
A kérdésben összeköti két politikus népszerűségét a pártok támogatottságával, de megpróbálok válaszolni. Igor Matovič megbízhatósága tovább csökkenhet, bár már ma is rekordszintű bizalmatlanságot mérnek vele szemben. Hasonlóképpen csökkenhet (és azt gondolom, hogy fog is) politikai magáncégének a támogatottsága. Az SaS esetében ez attól függ, mennyire tart ki a jelenlegi álláspontja mellett, és miként jár el szeptember elseje után. Ha maradnak a kormányban, biztosan csökkeni fog a támogatottságuk. A másik oldalon a Hlas preferenciái lassan és fokozatosan visszatérnek 20% fölé, ami folytatódhat is. A Smer pedig megközelítette a 15%-ot, ami a kormánykoalíció politikáját tükrözi. A parlamenten kívüli pártok közül a Progresszív Szlovákia támogatottsága nőhet, melynek egyelőre segített az elnökváltás és több felmérésben meghaladták a 9%-ot. Lassan növekszik a KDH is, amely közelít a 7%-hoz, az ő esetükben azonban a növekedés becslésével kapcsolatban inkább szkeptikus vagyok.

Az esetleges előrehozott választás esetén sikeresek lehetnének a magyar pártok?
Ha a jelenlegi preferenciákat nézzük, melyek szerint a Szövetség 3 és 4 százalék között ingadozik, a Magyar Fórum pedig két százalék körül mozog, akkor az előrehozott választás kudarccal végződne a magyar pártok számára. Attól tartok, hogy a 2024 februárjában esedékes parlamenti választás során sem lesz jobb a helyzet. A szlovákiai magyar pártoknak hiányzik a releváns program, személyiségek, akik megszólítanák a választókat és nem utolsósorban az 5%-os küszöb átlépéséhez szükséges elegendő választó.