Lelassult a gazdaság, elemzők szerint ez még csak a kezdet

A Statisztikai Hivatal pénteken tette közzé az idei második negyedév részletes gazdasági adatait. Eszerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) az említett időszakban már csak 2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen lassú növekedési ütemre legutóbb 2013-ban volt példa Szlovákiában. „Egyre jobban megérezzük a legfontosabb kereskedelmi partnereink, közöttük is elsősorban Németország gazdaságának a durva befékezését. Emiatt csökkent a szlovák termékek iránti kereslet, márpedig az exportorientált szlovák gazdaság számára létfontosságú a kivitel növekedése. A rossz hír, hogy a szlovák export a második negyedévben 1,9 százalékkal esett vissza, amihez hasonlóra legutóbb a gazdasági válság kirobbanását követően, 2009-ben volt példa” – nyilatkozta Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, aki szerint 4 százalékkal estek vissza a beruházások. „A második negyedév gazdasági növekedéséhez így csak az egyébként már szintén gyengélkedő lakossági kereslet és az állami megrendelések járultak hozzá” – mondta Lehuta.

A jó hír ugyanakkor, hogy a bruttó átlagbér – legalábbis a Statisztikai Hivatal szerint – a második negyedévben 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amire Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint 2008 óta nem volt példa Szlovákiában. Míg tavaly tavasszal 1004 euró volt az országos átlagbér, az idei második negyedévre ez 1101 euróra nőtt. „A fizetések látványos növekedéséhez a kormány minimálbérrel és bérpótlékkal kapcsolatos intézkedései is hozzájárultak” – tette hozzá Muchová, aki szerint azonban a bérek szempontjából továbbra is látványos különbségek vannak az egyes régiók és iparágak között.

A Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése az elemzők szerint egyfajta vészharangként szolgálhatna a kormánynak, arra sarkallva a Peter Pellegrini vezette kabinetet, hogy visszafogja a pénzszórást, ennek azonban egyelőre az ellenkezője történik.
„Eddig azzal számoltunk, hogy a gazdaság idén 3,4 százalékkal bővülhet, a legfrissebb adatok fényében azonban ezt 2,5 százalékra módosítjuk, és a jövő évre eredetileg várt 3,3 százalékos növekedési előrejelzésünket is 2,3 százalékra faragjuk le” – nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

A rosszabb még hátravan

A második negyedéves katasztrofális növekedési adat ráadásul még csupán a kezdet, hiszen az elemzők is elismerik, hogy a szlovák gazdaság várható teljesítményét erősen befolyásolhatja NagyBritannia egyre kaotikusabb kiválása az Európai Unióból, de a Kína és az Egyesült Államok között dúló kereskedelmi háború is, amely az egy olyan kicsi és nyitott gazdasággal rendelkező ország számára, mint amilyen Szlovákia, katasztrofális lehet. „A legrosszabb esetben azt sem zárhatjuk ki, hogy a gazdasági növekedésünk teljesen leáll” – állítja Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány még mindig nem készült fel a nehezebb időkre, és abban bízik, hogy újabb befektetések idevonzásával sikerül megmentenie az ország gazdaságát.

„Az elmúlt időszakban azonban a beruházási kedv is jóval visszafogottabb, nem beszélve arról, hogy ha valóban beüt a válság, akkor már az esetleges állami beruházások sem segítenek. A kormány mozgástere erősen beszűkülhet, a gyors gazdasági növekedés időszakát ugyanis nem használta fel arra, hogy rendbe tegye az ország pénzügyeit, az adókból származó pluszbevételeket ugyanis szó szerint elette” – vallja Koršňák, a kormány egyre vitatottabb szociális csomagjaira utalva.

Kevesebb állástalan

A gazdaság lassulása már a munkapiacon is érezteti a hatását. Míg a tavalyi második negyedévben éves szinten még 1,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, az idei második negyedévre 0,5 százalékra lassult a növekedési ütem. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy nagyjából 2,57 millió embernek van munkája. Az egyre visszafogottabb növekedés is azonban kizárólag annak köszönhető, hogy az említett időszakban több mint 5 százalékkal, csaknem 400 ezerre nőtt a vállalkozók száma, míg az alkalmazottakból már kevesebb van. A Statisztikai Hivatal szerint csökkent az egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozók száma is. Ők a hivatalos adatok szerint nem egész 128 ezren vannak, majdnem a tizedével kevesebben, mint egy évvel korábban. A legtöbben Ausztriában, Csehországban és Németországban találtak munkát, elsősorban az ottani iparban, építőiparban, egészségügyben és a szociális ellátásban.

Koršňák szerint érdemes megemlíteni azonban azt is, hogy már a szlovákiai szabad álláshelyek száma is csökkent az elmúlt időszakban. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a második negyedévben nagyjából 22 ezer álláshely volt betöltetlen Szlovákiában, majdnem a tizedével kevesebb, mint egy évvel korábban. A leglátványosabb csökkenést az iparban, a kereskedelemben, a szállodaiparban és az építőiparban mérték, míg az egészségügyben és a szociális ellátásban nőtt a szabad munkahelyek száma.
A munkanélküliség továbbra is történelmi mélyponton van: a második negyedévre 5,7 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy már csak 155 ezer embernek nincs munkája. Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint azonban továbbra is nagy azok aránya, akik hosszabb ideje képtelenek munkát találni, az állástalanok több mint 22 százaléka például még soha életében nem dolgozott.

Növekvő átlagbér

Minden nehézség ellenére az átlagbér a második negyedévben 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amire Muchová szerint 2008 óta nem volt példa Szlovákiában. Míg tavaly tavasszal 1004 euró volt az országos átlagbér, az idei második negyedévre ez 1101 euróra nőtt.

A legnagyobb fizetéseket továbbra is a bankszektorban és az ITágazatban fizetik, ezekben az átlagbér meghaladja az 1890 eurót, míg például a sor végén kullogó szállodaipar és étkeztetés csupán 657 eurós átlagbért kínál. A fizetések az elmúlt egy évben ugyanakkor az államigazgatásban és a katonaságnál nőttek a legnagyobb ütemben, több mint 20 százalékkal. A régiók közül Pozsony megye egyébként továbbra is toronymagasan vezet, 1368 eurós bruttó átlagbérrel. A sorban Nagyszombat megye következik, 1033 euróval, a sereghajtó pedig Eperjes megye, ahol a bruttó átlagbér csupán 832 euró. (mi, TASR)