LEHALLGATÁSOK EGYKOR ÉS MA

A szocialista titkosszolgálatokat is kötötte törvényi szabályozás a lehallgatásokat illetően, ám ez csak a látszat volt, a keleti blokk szakszolgálatai nem ütköztek valós akadályba egy-egy telefon vagy lakás „feldobásakor.”

A rendszerváltás után a lehallgatást szabályozó törvénynek jobbára sikerült érvényt is szerezni. Ma Szlovákiában a lehallgatáshoz bírói engedély szükséges. Az újonnan elfogadott büntető perrendtartás értelmében, ha a bírósági engedéllyel végzett megfigyelés során nem derül ki a büntetőeljárás szempontjából lényeges dolog, a hang- és képfelvételeket meg kell semmisíteni, a megfigyelés tényéről pedig az illetőt három éven belül kell tájékoztatni. Ez nem érvényes, ha rendkívül súlyos bűncselekményről vagy szervezett bandáról, terrorszervezetről van szó.

A mobiltelefonok is lehallgathatók a megfelelő technológia segítségével. A hazai mobilszolgáltatók szerkesztőségünkhöz korábban eljuttatott állásfoglalása szerint ők nem rögzítik a beszélgetéseket, ilyet csak az illetékes szervek tehetnek. Ám a mobilon folytatott beszélgetések lehallgatása nemcsak a bűnüldöző szervek munkájában kap egyre komolyabb szerepet, hanem az üzleti életben is. Ez utóbbi lehallgatások természetesen illegálisak. Ezeket hivatott megakadályozni a Silentel által kifejlesztett készülék, mely az alsó felvételen látható. A rendszer kódolt kommunikációt biztosít a két mobiltelefon között úgy, hogy a hangot egy egyszer használatos jelkulcs segítségével a bemenetnél kódolja, a kikódolás pedig a kimeneti oldalon, a másik telefonnál történik. A jelkulcs minden egyes beszélgetésnél egyedi, használat után megsemmisíti önmagát, és nem teszi lehetővé az utólagos visszaalakítást sem.

Vladimír Šimko, a SIS szóvivője elismerte, a rendszer a titkosszolgálat munkáját is megnehezítheti. (ú, s, t)