Legalább két hetet pihenjünk!

A munkaadó köteles úgy elrendelni a szabadságot, hogy az alkalmazott legalább két hetet egyfolytában pihenhessen, ezt javasolják a szakemberek isTASR-felvételEz azt is jelenti, hogy az alkalmazottnak az adott évben ki kell merítenie a rendelkezésre álló időt, de legalább az alapnak számító négy hetet. A szociális ügyi minisztérium szerint ez a rendelkezés a dolgozót védi, ennek köszönhetően a munkaadó nem teheti meg, hogy halogatja évről évre a szabadság elrendelését.

Azt is a törvény mondja ki, hogy a munkaadó köteles úgy elrendelni a szabadságot, hogy az alkalmazott legalább két hetet egyfolytában pihenhessen, ezt javasolják a szakemberek is.

„A szabadság célja a szervezet regenerálódása, a kikapcsolódás, ehhez legalább két hétig távol kell maradni a munkahelytől” – mondta lapunknak Irena Pálffyová pszichológus.

Bizonyos esetekben a törvény lehetővé teszi, hogy a szabadság ki nem merített részét átvigyük a következő évre, akkor azonban már mindenképpen ki kell meríteni, különben elveszik.

Ilyen esetnek számít az, ha az alkalmazott hosszabb ideig beteg volt, vagy a munkaadó üzemeltetési okokra hivatkozva nem tette lehetővé a merítését. „Ha a munkaadó hibájából nem tudta az alkalmazott kimeríteni a szabadságot, peres úton követelheti kifizetését” – állítja Martin Danko, a munka-, szociális és családügyi minisztérium szóvivője.

A ki nem merített szabadságot ugyanis csak nagyon ritkán köteles kifizetni a munkaadó, ilyennek számít, ha a munkaviszony megszűnik, és az alkalmazott a felmondási időben sem tudja kivenni összes szabadságát.

A törvény megszabja azt is, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a munkaadónak az üzemi szabadság elrendelésekor.

Természetesen ezt is egyeztetnie kell az alkalmazottakkal, és feltétel az is, hogy az üzemi szabadság nem lehet két hétnél hosszabb. Ez alól csak a művészegyüttesek, a színészek és a pedagógusok kivételek, nekik négy vagy több hét is lehet az üzemi szabadság. (lpj)