Lassul a mentőszolgálat

A kialakult helyzetet az egészségügyi minisztérium által kidolgozott új támogatási rendszer idézte elő, melynek következtében várhatóan csökken a mentőosztagok száma. Kevesebb lesz ugyanis az egyes körzetekben lévő mentőállomások alaptámogatása. A tárca az adott körzet betegenkénti 12 koronás támogatásának 7 koronára való csökkentését a kilométerdíj emelésével akarja kompenzálni: már az első és az ezt követő minden megtett kilométer után 18 korona támogatást kap a mentőállomás. A minisztérium számításai szerint 2002-ben a tavalyinál 160 millió koronával több jut a mentőszolgálatra. Ján Kovalčík, a pozsonyi mentőszolgálat igazgatója szerint azonban ez még nem végleges öszszeg, mert a 18 koronás kilométerdíj csak maximális ár, amibe az egészségügyi biztosítók nem biztos, hogy beleegyeznek. A szerződések a biztosítókkal még nem köttettek meg. „Jelenleg csak a tizenkettőről hét koronára csökkentett alapdíj a biztos” – mondta lapunknak Kovalčík.

„A Komáromi járás mintegy 110 ezer lakosára két mentőcsapat jut, a legtávolabbi hívások kb. 40 kilométerről érkeznek” – tájékoztatott dr. Polák Zsuzsanna, a mentőszolgálat vezető orvosa. „A jól ismert 155-ös számon érkeznek a hívások, a beérkezésüktől számított 3 percen belül indul a mentő a helyszínre.” Az állomás egyelőre három mentőautóval rendelkezik. Felszereltségükkel kapcsoltban a doktornő elmondta, hogy a mentéshez szükséges alapvető eszközökkel el vannak látva, igaz, több műszer már 10 éve szolgálja a betegeket.

A vágsellyei kórház mentőszolgálata két teljes felszereltségű gépkocsival és egy kisebb mentőautóval biztosítja az 55 ezer lakosú járás szolgálatát, de ha kell a szomszédos járások településeire is kimennek – tájékoztatott Török Tamás, a kórház gazdasági-műszaki igazgatóhelyettese. Hogy a bejelentett eset mennyire súlyos, és rohammentőt kell-e küldeni, azt az ügyeletes orvos ítéli meg. A pénzügyi gondok az igazgatóhelyettes szerint nem befolyásolhatják az életmentő szolgálatot. „A súlyos esetekhez mindenképpen kimegy a mentő, még ha az üzemanyagköltséggel adósságba verjük is magunkat.” – állítja.

A mentőszolgálat rozsnyói központjának három mentőautója, három orvosa, tizenegy egészségügyi nővére van. A megkurtított költségvetés itt is gondot okoz; a járás több mint hatvanezer polgára számára fenntartott szolgálat az eddigi havi 700 ezer korona helyett, 500 ezer koronából lesz kénytelen gazdálkodni. A mentősök a segélykérő hívás után két percen belül képesek útrakelni, mondta lapunknak Vidó Anna, a központ vezetője

Veszélybe került a sacai kihelyezett mentőállomás. A vasmű környékére, illetve a környező falvakba tehát a jövőben a 20 kilométerre lévő Kassáról indul majd mentőautó. A kassai mentők igazgatója, Ladislav Šimák szerint valószínűleg csökkenteni kell az alkalmazottak létszámát is. A szolgálat a város egész területén, a Kassa-környéki járásban, valamint részben a rozsnyói járásban is szolgálatot teljesít, csaknem 440 ezer lakos tartozik hatósugarukba. (lpj, vkm, gl, juk)

Párkányból az esztergomi kórházba?

Párkány. Októberben született meg Párkány és Esztergom között az a szándéknyilatkozat, amely a két város egészségügyben való kölcsönös együttműködését mozdítaná elő. Párkány és környéke lakosai számára ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a két ország együttműködésével lehetőség nyílna a szlovákiai betegek Esztergomban való ellátására is. Sürgős esetekben nem lenne szükség arra, hogy a betegeket az ötven kilométerre fekvő újvári, illetve komáromi kórházakba, hanem a közelebbi esztergomi Vaszary Kolos Kórházba szállítsák. Az egészségügyi együttműködéshez államközi egyezményre, valamint Magyarország és Szlovákia társadalombiztosítási szerveinek megállapodására is szükség van. (kol)