Kvarda Józseffel, az MKP alelnökével, Csenke polgármesterével

A községi önkormányzatokról szóló törvény kormánytervezetében az áll, hogy egy-egy település „szlovák nyelven vezeti a községi krónikát, esetleg az adott nemzetiség nyelvén is”. A viszonylag szabadosabb „esetleg (…) is” megfogalmazás jogilag mennyiben szavatolhatja azt, hogy valóban íródnak magyar krónikák is?

Az önkormányzat nem állami szerv, s ez azt jelenti, amit a törvény nem tilt, azt a község inkább megteheti, mint az állam. A magyar nyelvű krónika írását e rendelkezés nem zárja ki, és semmilyen állami szerv nem gátolhatja meg a köszéget magyar krónika vezetésében.

A nem magyar többségű községben sem adódhat gond?

Ha a magyar lakosság részaránya nem éri el a húsz százalékot, nem kötelezhető senki magyar krónika vezetésére. Ahol az arány húsz százalék feletti, adott a lehetőség, ahol meg többségben vagyunk, senki nem fog gátolni bennünket. A magyar krónika egyébként teljesen önálló szövegváltozat, azaz nem része a szlováknak. ĺrása az önkormányzat szempontjából viszonylag szabad tevékenység. A rendelkezésnek inkább az a lényege, hogy szlovákul is kell vezetni, ugyanis Csehszlovákia fennállása idején a magyar falvakban általában csak magyarul íródtak krónikák. Tény, a kérdést korrektebb módon kellene megoldani. Ha a hatásköri törvény hatálybalépése után átfogóan is rendezik az önkormányzati jogköröket, és kiadják a jogszabályok teljes szövegét, akkor minden megoldódik. (korp)