Kutatás igazolja a lockdown negatív következményeit

A kutatást a Rózsahegyi Katolikus Egyetem munkatársai a Gyermekek Elleni Erőszak Nemzeti Koordinációs Központ és a szociális minisztérium közreműködésével végezték. A szerzők az elemzés egyik fejezetét a zaklatás témájának szentelik, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen épp ezen a téren romlottak leginkább a mutatók. A 9 és 17 év közötti fiatalok negyede mondta azt, érte már zaklatás, ami kiváltképp aggasztó, hiszen a 2018-ban készült EUKO IV néven ismert felmérésben mindössze 6%-os volt ez az arány. A korosztályokat tekintve a 9 és 11 év közötti gyerekek esetében a legsúlyosabb a helyzet, itt pár éven belül 3 százalékról 35 százalékra nőtt a bántalmazottak aránya. Az egyre jelentősebb digitalizáció ellenére a zaklatás legelterjedtebb formája továbbra is a szemtől szembe történő módszer – az adatok alapján az elmúlt egy évben a gyerekek 11%-a napi szinten tapasztalt ilyen jellegű zaklatást, míg a megkérdezettek 8%-a mondta azt, telefonon vagy online érkeztek a zaklató üzenetek. Az esetek túlnyomó többségében a közösségi oldalakon zajlott a dolog (41%), de az online játékok során is gyakran (25%) eldurvul a kommunikáció. Ez utóbbi főként a fiúk esetében jellemző, míg a közösségi oldalakon inkább a lányokat éri atrocitás. A kiberzaklatással kapcsolatban a válaszadók 56%-a mondta azt, undorító és kellemetlen üzeneteket kaptak, 27 százalékukat online meg is fenyegették, 19 százalékuk pedig arról számolt be, olyan dologra kényszerítették, amit nem akart megtenni.

Ütemes romlás

Az EUKO IV felméréséhez képest idén kevesebben tartották nyugtalanítónak az online zaklatást – 57 százalékról 35 százalékra csökkent ez az arány. Általánosan nézve a lányokat jobban megviseli az ügy (50%), mint a fiúkat (20%). A kutatásban kiemelik, fontos, hogy a gyerekek az interneten szerzett negatív tapasztalatokat tudják valakivel megvitatni, a fiatalok 29%-a mégis azt válaszolta, az online zaklatásról nem beszélt senkivel. Ha már valakinek elmesélték a történteket, az általában a kortársuk, barátjuk volt (44%), a szülőhöz az esetek egyharmadában fordultak tanácsért, a testvérüket pedig a megkérdezettek 14%-a avatta be a történtekbe. Az elemzésben megállapították, a kisebb gyerekeknél a szülő volt a legfontosabb személy, a kor növekedésével azonban csökkent a szülőkkel való kommunikáció aránya – a legidősebb válaszadók mondták a leggyakrabban, hogy senkivel nem beszéltek az őket ért zaklatásról. A regionális szempontot tekintve Pozsony megyében a legjellemzőbb, hogy maguk cipelik a terhet a fiatalok.

A kutatás készítői hangsúlyozták, míg 2018-ban az EU Kids Online Szlovákia felmérés során gyűjtött adatok alapján Szlovákia a zaklatás elterjedtségét illetően 6%-os aránnyal az európai országok között a lista végén helyezkedett el, a 2021-es mutatók (26%) szerint viszont közel két évvel a koronavírus-járvány kirobbanását követően, már a 2018-as európai átlagnál (23%) is rosszabb a helyzet. 

Negatív érzelmek

A szakértők felmérték azt is, milyen hatással van a fiatalok lelki világára a világjárvány, az eredmények azonban negatív trendről árulkodnak – a 2018-as mutatókhoz viszonyítva szinte az összes vizsgált tényező romlott. Elszaporodtak az érzelmi problémák, a figyelemzavar és az úgynevezett szenzációhajhászás is nagyobb problémát jelent a fiatalok körében. A másik oldalon viszont zsugorodtak a pozitív faktorok, mint például az önértékelés, biztonságérzet az iskolában vagy otthon. „Ennek a romlásnak a logikus magyarázata a világjárvány és a lockdown negatív hatása a szlovákiai gyermekekre és fiatalokra pszichológiai, illetve szociális téren. A gyerekek és fiatalok egyharmada életkortól függetlenül a szociális fóbia jeleit mutatja, miközben ez több lányt érint, mint fiút. Öt százalékuk erős depressziós hangulat jeleit láttatja, amely az életkorral fokozódik. A lányok depressziósabbnak érzik magukat, mint a fiúk. Ugyanez igaz a boldogság és az élettel való elégedettség érzésével kapcsolatban is” – áll a jelentésben. A regionális különbségek e téren is felbukkantak – az ország keleti részén élő fiatalok több mutatót tekintve pozitívabb érzésekről számoltak be, a legnagyobb különbség a Pozsonyi régióval való összehasonlítás során figyelhető meg.

Félelem a társaktól

A válaszadók közel egyharmada jelezte, a szociális fóbiára jellemző félelmek „teljesen érvényesek” az ő esetükben is. A kérdőívben olyan tételek szerepeltek, mint például: „Nehéz számomra az emberek szemébe nézni, amikor beszélek velük”. „Nyugtalanít, ha ismerőssel találkozom kint”. „Ideges vagyok, ha egyedül kell beszélgetnem valakivel”. „Problémát okoz másokkal beszélni”. „Nehéz számomra valakinek tudtára adni, hogy nem értek egyet vele”. A szociális fóbia szociális helyzetből eredő megrendítő félelem, mely hosszú távon jelen van. A fiatal résztvevők kevesebb mint egyharmada érzi úgy, hogy boldog és elégedett az életével.

Míg az emberi kapcsolatoktól egyre jobban elidegenednek a fiatalok, addig az interneten eltöltött idő látványosan növekszik. Az adatok szerint a gyerekek és kamaszok 9%-a naponta többször használja a telefont internetezésre. A korral arányosan nő az online töltött órák száma. Míg a 9 és 10 évesek 70%-a internetezik napi szinten, addig a 15-17 évesek körében ez az arány eléri a 98%-ot. A regionális felosztást nézve a legtöbbet az ország nyugati felében mobiloznak (92%), míg a legkevesebbet Közép-Szlovákiában (85%). Az összesített arányt tekintve 2018-hoz képest közel 20%-os növekedésről van szó.