Kudarcot vallott a Fico-kormány romapolitikája

Programmustránkban három párt romaügyi elképzeléseit mutatjuk be részletesebben. Az MKP és a Híd programja mellé az OĽaNO–NOVA programját választottuk, egyrészt mert viszonylag részletes, másrészt pedig azért, mert a jelenlegi választási ciklusban ők adták a romaügyi kormánybiztost Peter Pollák személyében. A három párt közül a Híd és az OĽaNO–NOVA programja aprólékosan részletezi a hátrányos helyzetű roma közösségek helyzetének javítását célzó elképzeléseket. Az MKP programjában ez a terület csak néhány bekezdésben, általánosabb szakpolitikai területek részeként jelenik meg, konkrét intézkedések ismertetése nélkül. 

És a többiek 

A Smer programja egyetlen szóval sem említi a hátrányos helyzetű roma közösségek problémáját, de ezt egy háromoldalas politikai pamflettől nem is lehet elvárni. Egy kormányzó és kormányzásra készülő párttól viszont elvárható lenne, hogy választási programjában foglalkozik minden réteg problémájával, és megpróbál rá megoldást találni. 

A KDH sem viszi túlzásba a roma közösségek problémáinak elemzését. A javasolt intézkedéseket nyolc általános pontban foglalják össze, mint például: „a célunk a romák integrációja a társadalomba, az együttélés javítása a romákkal, nem pedig a kirekesztésük”. A párt a megelőzést, nem pedig a büntetést szorgalmazza a romákkal kapcsolatban – jelentsen ez bármit is a KDH értelmezésében. Erősíteni akarják az önkormányzatok hatásköreit ezen a területen. 

A Sieť programja szintén szűkszavúan tárgyalja ezt a témát. Elsősorban a terepen végzett szociális munkára összpontosít, egészségügyi asszisztensből, szociális munkából, rendőrökből és a roma közösség tagjaiból álló csoportokat hozna létre minden roma telepen. A foglalkoztatottságot családi házak építésével javítanák a roma telepeken, a házak standardját nem határozzák meg. 

Viszonylag részletesen foglalkozik a roma közösségek helyzetével az SaS is. Törvényt fogadnának el a társadalom perifériájára szorult közösségekről. A programjuk az oktatásra helyezi a hangsúlyt, de bevezetnének bizonyos megszorító intézkedéseket is. Megszüntetnék például a szociális segélyt, de lehetővé tennék mindenki számára a közmunkát. 

Az SNS csak néhány pontban foglalkozik a szociálisan hátrányos közösségekkel. Rendeznék a roma telepek alatti parcellák tulajdonjogát, a szabálysértésért kirótt bírságot pedig azonnal ledolgoztatnák a megbírságolt személlyel, ha az nem tud fizetni. 

Pollák: 4,41 

A roma közösségekkel foglalkozó szakértők 3 mínuszra értékelték a kormány hároméves munkáját 2015 novemberében. Peter Pollák romaügyi biztos 2012 őszén kezdte meg munkáját, vagyis ez gyakorlatilag a teljes időszak értékelése. A kormány értékelése 10 terület összegzése alapján jött ki, a legjobb értékelést – 1,5 – a pénzügyminisztérium kezdeményezése kapta, amellyel a romák diszkriminációját figyelték a munkaerőpiacon. Értékelték többek között a roma telepek alatti parcellák tulajdonjogi rendezésének megkezdését (2,5), vagy a kormányképviselők megnyilvánulásait ezen a területen (4,59). A legnagyobb kritikát a füzeséri (Vrbnica) roma telepen végrehajtott rendőri beavatkozásra adott kormányzati reakciók kapták (4,86). Peter Pollák romaügyi biztos hároméves munkája, vagyis az általa meghirdetett Roma reform és annak teljesítése sem nyerte el az értékelő 28 szakértő tetszését: 4,41-es értékelést kapott. Az egyes szakértők átlagos osztályzatai a 10 terület esetében 2,9 és 4,3 között mozogtak .

A témáról bővebben a szombati lapszámunkban olvashatnak.