Közbeszerzés – körbejárni a közeli benzinkutakat

Pozsony. Megtarthatatlan a közbeszerzésről szóló, január 1-jétől hatályos törvény; ha pedig mégis megpróbáljuk tiszteletben tartani, előfordulhat, hogy több pénzt költünk el, mint amennyibe a beszerzendő áru kerül. Például egy kis költségvetésű községben ha valaki szolgálati autót használ, és útközben kifogy az üzemanyag, a közbeszerzési törvény szerint csak úgy lehet közpénzen tankolni, hogy legalább három benzinkutat felkeres a sofőr, összehasonlítja az árakat, és ez után a legolcsóbb és legjobb szolgáltatást kínáló üzemanyagtöltő állomást választja. Ez sokszor kivitelezhetetlen, mert például az adott körzetben csak egy benzinkút van. Ugyanígy kellene eljárni autómosáskor, kulcsmásoláskor, egy-két csomag papír, ásványvíz vagy egyéb „apróság” beszerzésekor is, mert a törvény értelmében az állami költségvetéshez kötődő összes szervezet mindenféle, még az alacsony beszerzési öszszeg miatt pályázatra nem szoruló megrendelés esetében is köteles legalább három forgalmazót vagy szolgáltatót megszólítani, azoknak igazolniuk kell, hogy vállalkozók, és a megrendelő a legjobb ajánlatot köteles kiválasztani. A versenypályázatos közbeszerzéshez képest ez egyszerűsített eljárás, de bizonyos adminisztratív munkával jár, és az eljárás gyakran drágább, mint az így beszerzett áru. Ezt próbálja orvosolni a Hóka László által előterjesztett módosító tervezet, mellyel tegnap foglalkozott a kormány törvény-előkészítő tanácsa. „A jogszabály logikája jó, tehát hogy a pénzt minél hatékonyabban használjuk fel, de a törvény kidolgozóinak valószínűleg nem voltak gyakorlati tapasztalataik” – magyarázta lapunknak a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Az egyes költségvetési szervezetek – például a gázművek, községi hivatalok és a kis iskolák – nem egyforma összegből gazdálkodnak. A gázművek számára 50 ezer korona szinte elenyésző összegnek számít, viszont egy kis iskolának ez sok pénz, ennyibe kerülhet az éves papírkészlete. Ezért a magyar honatya szerint nem a törvénynek kellene megszabnia, hogy az egyszerűsített eljárás milyen összeg felett legyen kötelező, ennek meghatározását az egyes intézményekre kellene hagyni, miközben ez a határ nem haladhatná meg azt az értékküszöböt, mely felett már közbeszerzési eljárás keretében kell rendelni. „A megrendelések több tételben való szétírását is meg kellene akadályozni, mert ha egy vállalat szétírja a tételeket, akkor egyszerre nem éri el azt a határt, amikor már közbeszerzési pályázatot kell hirdetni, azaz bármely céget előnyben részesíthet” – tette hozzá a magyar képviselő a közelmúltban kipattant – például a Siemensszel vagy a Govnettel kapcsolatos – közbeszerzési botrányokra utalva. (sz-a)