Kötelezően feliratozott adások

Diszkriminatívnak és az uniós jogot sértőnek tartja a sugárzásról és a továbbközvetítésről szóló törvény most tárgyalt módosítását a Híd. Solymos László frakcióvezető szerint ugyan a javaslatot előkészítő kulturális minisztérium látszólag igyekszik eleget tenni az Európai Bizottság kifogásainak, de a törvény továbbra is az államnyelv védelmét tartja szem előtt. „A valódi problémát az államnyelv védelméről szóló törvény jelenti. Ez olyan akadályokat gördít a kisebbségi nyelvhasználat elé, amelyek problémákat okoznak” – mondta lapunknak Solymos. Az unió azt kifogásolta, hogy a szlovák jogrend nem engedélyezi a helyi és regionális tévé- és rádióadások uniós nyelveken való sugárzását. Marek Maďarič kulturális miniszter ezt a problémát úgy kívánja orvosolni, hogy a Frekvenciatanácsnak lehetőséget ad ilyen adások engedélyezésére, de csak akkor, ha az adott régióban működik szlovák nyelvű helyi vagy regionális adó is. A minisztérium eközben különbséget tesz uniós és szlovákiai kisebbségi nyelvek között, még akkor is, ha például ez a magyar esetében ugyanaz. A jogszabálytervezetet bírálja a Magyar Közösség Pártja is. „Elfogadhatatlannak tartjuk a kivétel megtagadására vonatkozó jogkört, amelynek alapján az engedélyező hatóság homályos szempontok alapján, kénye-kedve szerint lehetetleníthet el az uniós joggal élni kívánó magánvállalkozásokat” – áll a párt nyilatkozatában.  Marek Maďarič (Smer) kulturális minisztert érdekli, hogy miről szólnak a kisebbségi rádió és tévéadások, ezért továbbra sem támogatja, hogy ezek a műsorok feliratozás vagy szinkron nélkül kerüljenek adásba. A tárcavezető sugárzásról és a továbbközvetítésről szóló jogszabály módosításának vitájában beszélt erről a parlamentben. Ez bizonyos feltételek mellett – ha az adott régióban „megfelelő” a szlovák nyelvű helyi adások aránya – lehetővé teszi, hogy olyan műsorszolgáltatók is engedélyhez jussanak, amelyek nem szlovákul, hanem az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén kívánnak sugározni. Ez azonban szerinte nem vonatkozik azokra a kisebbségi nyelvekre, amelyek egyben az unió hivatalos nyelvei is, mint például a magyar. „A törvény részletes vitájában módosítási javaslatokkal próbáljuk majd javítani a törvényt, ha ez nem sikerül, akkor készek vagyunk az Európai Bizottsághoz fordulni” – mondta lapunknak Solymos László a Híd parlamenti frakciójának vezetője. Szerinte a törvény diszkriminatív az idegen nyelven sugározni kívánó műsorszolgáltatók, de különösen a kisebbségi nyelvű műsorszolgáltatók esetében. „A jogszabály feltételeit ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy városban egy cukrászda megnyitását ahhoz kötnék, hogy előbb egy zöldségest is nyissanak, mert a zöldség egészségesebb – magyarázta lapunknak Solymos. – Attól, hogy nem nyílik cukrászda, még zöldséges sem lesz a településen.” A Magyar Közösség Pártja elfogadhatatlannak tartja ezt a szerinte „dögöljön meg a szomszéd tehene is” típusú hozzáállást. Az MKP is az Európai Bizottságban bízik. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az engedélyező hatóság homályos szempontok alapján, kénye-kedve szerint lehetetleníthet el az uniós joggal élni kívánó magánvállalkozásokat” – áll a párt nyilatkozatában. A sugárzásról és a továbbközvetítésről szóló jogszabály módosítást tegnap a parlament második olvasatba utalta – az ellenzék ellene szavazott –, Solymos javaslatát, aki a tervezet átdolgozását kérte, a törvényhozás elutasította. A képviselők a következő ülésen folytatják a törvény vitáját.