Az üzletláncok 2025-től kizárólag az alternatív állattartási technológiában nevelt tyúkok tojásait veszik majd át a tenyésztőktől, a ketreces tartásból származókat már nem. A szlovákiai tenyésztők szerint azonban a jelzett időpontig képtelenség átállni az alternatív állattartási technológiára, ami a fogyasztókat is negatívan érintheti.
Szlovákiában jelenleg mintegy 80 százalékban a ketreces tenyésztési technológiát alkalmazzák, vagyis az átállás nem lesz könnyű. A tojástermelők szerint ez utóbbinak az ideális időpontja 2032 lehetne. Az alternatív állattartási technológia bevezetése egy tojóra átszámítva a tenyésztőknek mintegy 9 eurójába kerül, az átállás költségei így túlléphetik a 30 millió eurót, ami az árakon is meglátszik majd. „A tojás minősége ugyanakkor nem az állattartási technológiától, hanem a tápok összetételétől függ” – figyelmeztet Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének az elnöke.
A tojók tartási technológiájának négy formája ismert. A ketrecesben a tyúkokat ketrecekbe szorítják úgy, hogy egy-egy tojónak A4-es formátumú területet biztosítanak. Az alternatív technológiákban a tyúkok nincsenek ketrecekbe zárva, ezáltal szabadabban mozoghatnak. A szabadtartásban a tojók szabadon mozoghatnak mind az istállóban, mind a szabad levegőn. Az ökológiai állattartási technológiákban a legszigorúbb szabályokhoz kell igazodniuk a termelőknek. „A ketreces technológia korszerűsítése Szlovákiában 11 évet vett igénybe. Mi tenyésztők természetesen tovább szeretnénk modernizálni az állattartási technológiát, de ha az előző technológia élettartama 20 évre szól, akkor semmi okot nem látunk arra, hogy 7 év után kidobjuk” – mondta Ladislav Birčák, az ország egyik legnagyobb tojástermelőjének, a Novogalnak az igazgatója. Tyúktojástermelésben Szlovákia már huzamosabb ideje több mint 90 százalékban önellátó. A baromfiszövetség szerint a szlovákiai termelők tavaly 1,08 milliárd darabot szállítottak a piacra, ami lényegében megegyezik a korábbi év mennyiségével.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) felmérése szerint a hazai üzletláncok pultjain azonban csak 74 százalékos volt a szlovák eredetű tojás részesedése. „A legtöbb hazai tojás a Billa és a Coop Jednota üzleteiben volt, az összmennyiségnek a 90 százaléka, ezzel szemben a legalacsonyabb a Lidl üzletláncban, alig 14 százalék” – erősítette meg Molnár.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.