Kötelező lehet a magyar

Az államnyelvtörvény módosításának vitáját már a héten megkezdi a parlament, a kormány által beterjesztett tervezet továbbra is tartalmaz szankciókat. A kormánykoalícióban született megállapodás szerint bizonyos esetekben továbbra is büntethető lenne a kizárólag kisebbségi nyelven történő információszolgáltatás.
Rudolf Chmel szerint, mivel a két törvény kiegészíti egymást, a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvényben is alkalmazni kell a szankciókat, habár szerinte szankcióknak nem lenne helye az államnyelvtörvényben sem. „A két törvény ugyanannak az ügynek a két megközelítése, azzal számolunk, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben is lesznek szankciók, akár csak az államnyelvről szóló törvényben – jelentette ki tegnap a miniszterelnökhelyettes. – Ha azt akarjuk, hogy ez a két törvény egymásnak megfeleljen, akkor szankcióknak egyszerűen lenniük kell.”
A kisebbségi nyelvhasználati törvényben a szankciók bevezetését indokolja szerinte az is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelve nagyobb védelmet igényel. Dušan Čaplovič (Smer), az előző kabinet kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnökhelyettese szerint elfogadhatatlan ez a megoldás. „A nemzeti kisebbségekkel való érvelés félrevezető, csak arra szolgál, hogy leplezzék vele Dél-Szlovákia elmagyarosítását” – jelentette ki a Smer parlamenti képviselője. A kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának tervezetét akár már karácsony előtt tárcaközi egyeztetésre bocsáthatják.
A szankciók bevezetése teljesen megváltoztatná a kisebbségi nyelvhasználati törvény filozófiáját, a jogszabály ugyanis jelenleg jogokat deklarál, viszont kötelezettségeket nem ír elő. A szankciók bevezetése azt jelentené, hogy a törvény kötelezővé tenné bizonyos esetekben a kisebbségi nyelvek használatát. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a „nemzeti kisebbséghez tartozóknak jogukban áll az államnyelv mellett a nemzeti kisebbség nyelvének használata is”. A törvény a kisebbségi nyelvek hivatali használatát szabályozza azokon a településeken, ahol a kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot. A törvényben jelenleg három olyan rendelkezés szerepel, amelynek megsértését szankcionálni lehetne: a közigazgatási szerv megnevezését az épületeken a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni, a fontos figyelmeztető információkat is ki kell írni a kisebbség nyelvén, a közigazgatási szervnek pedig meg kell teremtenie a kisebbségi nyelv használatának feltételeit.
A kisebbségi nyelvtörvény tervezett módosításának másik ismert pontja a 20 százalékos küszöb 10 százalékosra való csökkentése. Chmel szerint ennek leginkábbra létszámukat tekintve kisebb nemzeti kisebbségek örülnének, főleg a német és a ruszin, mivel ez a változás számukra lenne a legelőnyösebb.