Korlátozott vasúti kétnyelvűség

Múlt héten tájékoztattunk arról, hogy többéves huzavona után Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter egy rendelettel lehetővé tette, hogy 54 magyarlakta, valamint egy ruszinok lakta település vasútállomásaira kikerüljenek a magyar nyelvű vasúti táblák. A lista csupán egy részét tartalmazza azoknak a déli községeknek, ahol van vasútállomás. Például a Pozsony–Komárom vonalon mindössze Dunaszerdahely és Komárom szerepel rajta, Nagymegyer, Úszor vagy Diósförgepatony már nem. Pedig ezen települések is teljesítik a minisztérium kritériumait a kétnyelvű-sítésre: a településeken nemcsak vasúti megállóhely van, hanem állomás, s lakosságuk több mint 20 százaléka vallja magát magyarnak.

A tárca mégsem fogja bővíteni a jegyzéket, így ezekben a községekben 2017 után is kizárólag szlovák vasúti táblák lesznek. „Nagymegyer, Diósförgepatony vagy Úszor nem vasútállomás, hanem távolból kezelt közlekedési állomás, tehát nincs ott forgalmista, a forgalmat a dunaszerdahelyi vasútállomásról irányítják. A kétnyelvűsített állomások listájára csak olyan állomások kerülnek fel, amelyek a Szlovák Vasúttársaság előírásai szerint vasútállomásnak számítanak” – nyilatkozta lapunknak Karolína Ducká, a közlekedési tárca szóvivője. Elmondása szerint a rendelettel könnyíteni akarják a polgárok együttélését a nemzetiségi kisebbségek lakta régiókban; segíteni akarnak abban, hogy az utasok könnyebben eligazodjanak és egyszerűbb legyen a kommunikáció.

„Ha ez így van, nem igazán értem, miért nem lehet kitenni az összes állomásra a táblát, s miért nem mindegy a vasúti táblák kétnyelvűsítése szempontjából, hogy egy állomáson távolról irányítják-e a forgalmat vagy sem” – reagált a minisztérium válaszára egy olvasónk. Ducká szerint a vasúti kétnyelvűsítésnél figyelembe kell venni a vonatkozó törvényeket, amelyek jelenleg nem adnak lehetőséget arra, hogy a magyar elnevezéseket mindenütt kirakják, ahol a vonat megáll. A szóvivő elismerte, hogy a minisztérium módosítani akarja a törvényeket, azt viszont nem tudta megmondani, pontosan melyikeket, s mit tartalmaznak majd a változások. 

A jelenleg érvényes törvények és rendeletek miatt nem lehet bővíteni azon magyarlakta települések jegyzékét, melyek vasút-állomásait idén év végéig kétnyelvűsítik. A közlekedési tárca azt állítja, hogy a jegyzék bővítéséhez több törvénymó-dosítás is kell. Azt viszont, hogy mikorra készülnek el, mit tartalmaznak és mikor léphetnek hatályba, egyelőre nem tudni.

A közlekedési minisztérium már elküldte a Szlovák Vasúttársaságnak (ŽSR) az 55 községből álló jegyzéket; 54-ben magyar, egy községben pedig ruszin vasúti táblák kerülnek az állomásra. A ŽSR-nek február végéig van ideje arra, hogy felmérje, pontosan mit igényel a vasúti kétnyelvűsítés, hány darab és milyen méretű táblára lesz szükség.

Mi számít állomásnak?

Martina Pavlíková, a ŽSR szóvivője szerint nem biztos, hogy a jegyzék végleges. Ha kiderülne, hogy valamelyik település nem teljesíti a feltételeket – például a kisebbség aránya 20 százalék alá csökkent –, vagy maga az állomás nem teljesíti a miniszteri rendelet kritériumait, kihúzzák a jegyzékből. „Ám az sem kizárt, hogy bővülni fog a lista. Többet csak február végén tudunk mondani, miután befejeződött a helyzetfelmérés” – mondta lapunknak Pavlíková.

Karolína Ducká, a közlekedési tárca szóvivője szerint viszont minimális az esélye annak, hogy a kétnyelvűsítés belátható időn belül több vasútállomást fog érinteni, mint amennyit kijelöltek. „A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken levő vasútállomások jelölésénél tiszteletben kell tartani a kisebbséginyelv-használatról szóló törvényt, amelyben az áll, hogy táblákat a kisebbség nyelvén csak vasútállomásokra lehet kihelyezni” – közölte a szóvivő. Ilyenből pedig a magyarok lakta vidéken csak 54-et számolt össze a minisztérium. A többi állomást a hivatalos szakterminológia vasúti megállónak vagy távolról kezelt közlekedési állomásnak nevezi, tehát ezekre nem vonatkozik a törvény. Holott például a vasúttársaság jegyrendelési rendszere nem tesz különbséget az elnevezésekben, s minden állomást, ahol a személyvonat megáll, vasútállomásként, elvétve vasúti megállóhelyként jelöl. Ducká szerint bármilyen további változáshoz törvénymódosításra van szükség, s ez a törvényalkotási folyamat pedig jelentősen kitolná a vasút kétnyelvűsítését, ezért döntöttek úgy, hogy a miniszteri rendelet alapján legalább a szóban forgó 55 állomást kétnyelvűsítik. „A minisztérium viszont már dolgozik a vonatkozó törvények módosításán, ám azt egyelőre nem tudjuk, pontosan mit tartalmaznak majd a változások és mikorra kerülhetnek a parlamentbe” – fűzte hozzá a szóvivő.

Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter korábban lapunknak elmondta, a törvénymódosítással legalább azt el akarja érni, hogy egy későbbi miniszter a kétnyelvűsített 55 állomásról ne tudja leszereltetni a táblákat. Azt, hogy a kidolgozott törvénymódosítás lehetőséget ad-e a többi állomás kétnyelvűsítésére is, egyelőre nem tudni.

Most is tiltakoznak

A ŽSR egyébként már évekkel ezelőtt kitehette volna a kétnyelvű táblákat, legalább a jelenleg megnevezett 55 állomásra, ám ezt nem tette meg, s ezzel nem is sértett törvényt. A jelenleg érvényes kisebbséginyelv-használatról szóló törvény ugyanis nem kötelez senkit a táblák kihelyezésére, csupán lehetőséget ad a vasútállomások kétnyelvűsítésre. A problémát már a Radičová-kormány alatt meg lehetett volna oldani, ám a kisebbségi nyelvtörvényt 2011-ben rosszul módosították, ezért a vasúttársaság egy pontatlanság miatt máig nem volt köteles – jelenleg sem köteles – kitenni a magyar megjelöléseket.

Bár a kétnyelvűség a fejlett európai országokban megszokott és természetes, akár vasút- akár autóbusz-állomáson, Szlovákiában továbbra is akadnak olyanok, akiket zavarnak a kisebbség nyelvén szereplő táblák. A kétnyelvű vasúti táblák ellen például már tiltakozott a Szlovák Értelmiségiek Kongresszusa (KSI). Sajtónyilatkozatban súlyos törvényszegésnek nevezték Érsek rendeletét, amely a kongresszus képviselői szerint veszélyezteti Szlovákia szuverenitását. „Semmilyen más kisebbség nem követelt és nem is követel ilyen jogokat. A magyar politikának azért van szüksége erre az utolsó lépésre, hogy uralma alá kényszerítse ezt az érdekeltségi területét” – olvasható a KSI nyilatkozatában.

A vasúti kétnyelvűség 2012-ben vált hangsúlyosabb politikai témává, amikor a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért mozgalom aktivistái performanszaikkal kezdtek figyelmeztetni a kisebbségek diszkriminációjára ezen a téren. Miután felújították és kétnyelvűsítették az Ekel melletti vasúti megállót, a kétnyelvűség hirtelen bekerült mindkét magyar párt programjába. Az első hivatalos magyar táblát minden bizonnyal idén márciusban, öt évvel az ekeli performansz után kerül ki az első vasútállomásra.